Gyártási Rendszerek Szakosztály
A Szakosztály az Egyesület egyik legrégebbi és legnagyobb szakmai szervezete. Megalakulása 1949-re vezethető vissza, azon év márciusában alakult meg – az első három között – a Szerszám és Szerszámgép Szakosztály. Ebből a szakmai grémiumból önállósodott az idők folyamán tíz technológia ágat művelő szervezet, és alakult a gépgyártástechnológia átfogó, interdiszciplináris kérdéseivel foglalkozó szakág.
A Szakosztály jelenlegi elnöke Dr. Gyurika István Gábor, titkára Kulcsár Edina.
Főbb tevékenységek, leírás
Az 1949-ben megalakult Szakosztály szerszámozási és technológiai kérdésekkel foglalkozott, majd 1951-ben két önálló egységre bomlott, ezek Technológiai Szakosztály és Szerszámgép Szakosztály nevek alatt önállósultak. Mivel azonban e két szakterület szorosan összefügg, e két szervezet a továbbiakban is szoros együttműködésben tevékenykedett. A gépgyártástechnológia sokrétűsége azonban az évek során további tagozódást indokolt. Eleinte a Technológia Szakosztály főbizottságaiként működtek, majd 1954 és 1960 között önálló szakosztállyá szerveződtek az Anyagvizsgáló, a Korróziós, Műanyag, és Hegesztési Szakosztályok, majd a szakosztály által szervezett első bel- és külföldi tanulmányutak szervezését átvevő Tanulmányutakat Szervező Bizottság.
A következő átalakulás 1963-ban következett be. A Szerszámgép Szakosztályból kivált és önállósult az Automatizálási Szakosztály, ide csatlakoztak a Technológiai Szakosztály NC-technikával foglalkozó szakemberei is.
A hetvenes évek közepén a Technológiai Szakosztály további főbizottságai váltak szakosztállyá. Így ez idő tájt jöttek létre a Forgácsolási, a Gyártóeszköz, a Hőkezelési, a Képlékenyalakítási és a Tribológiai Szakosztályok. A Technológiai Szakosztályban két nagy témakör maradt meg két főbizottságban: a gyártástervezés és a szerelés. A szakosztály az új profiljának megfelelően a Gyártásfejlesztési Szakosztály nevet vette fel.
A hetvenes évek elején a Szerszámgép Szakosztály is tovább osztódott. Kivált és külön Szakosztályként kezdett tevékenykedni a Karbantartási Szakosztály.
A hetvenes évek közepétől így már tizenkét szakosztály vezethette vissza származását az 1949-ben alakult ős-szakosztályra.
A következő másfél évtizedet stabilizálódott szervezeti körülmények jellemezték. A következő lényeges átalakulás 1990. februárban következett be: három eddig is szorosan együttműködő szakosztály – az Automatizálási, a Gyártásfejlesztési és a Szerszámgép Szakosztályok – felismerve a gépgyártásban kialakult szakmai integrálódást, a létrejövőben levő új peremfeltételeket, erőiknek összefogását határozta el. Hármuk fúziójával létrehozták a Gyártási Rendszerek Szakosztályt. Ez az új szervezet nevében is azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy a modern gépgyártástechnológia a termelő berendezések, gyártásszervezés, az automatizálás és a szoftver összefüggő rendszere. Ennek megfelelően három egymással szorosan együttműködő szervezeti egységben kezdte meg tevékenységét: a Gyártóberendezések, a Gyártástervezési és a Termelésirányítási Főbizottságokban.
A hazai gépipar súlyos válsághelyzete a szakosztályra is kihatott. Az Egyesület taglétszámának csökkenése a megalakuláskor ezret meghaladó szakosztályi taglétszámot a bevezetőben említett mértékűre apasztotta. Ezzel függ össze, hogy bár a néhány évi tapasztalat igazolta, hogy a három szakterület fúziója helyes volt, a főbizottságok önállóan nem tudtak eredményesen működni. Ezért 1994-tôl a szakosztály főbizottságok nélküli szervezetben működik.
Ami a szakosztály szakmai tevékenységét illeti, az elmúlt ötven évben végigvonult az a törekvés, hogy legfőbb célunk a szakmakultúra terjesztése, a szakemberek egymás közti információcsere fórumainak megteremtése volt. Ez rendezvényekben, továbbá megszámlálhatatlan vezetőségi és munkabizottsági összejövetel, klubnap, gyári és kutatóhelyi kihelyezett ülés, bel- és külföldi cégek bemutatkozó előadása stb. keretében valósult meg. Emellett az irányító főhatóságok (KGM, OMFB) számos gépipari fejlesztési program előkészítésében, kidolgozásában, véleményezésében valamint az elért eredmények publikálásában támaszkodtak szakosztályunk jogelődeire.
Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – felsoroljuk a Gyártási Rendszerek Szakosztálya ill. elődei által az elmúlt 50 évben szervezett főbb szakmai megmozdulásokat:
A Technológia Szakosztály 1957-ben az általa művelt valamennyi szakágazatban tanácsadó szervezetet működtetett, 1960-tól ezt a feladatot államilag alapított szervezetek (GTI, ÁGTI, MTTI) vették át. A forgácsolással foglalkozó főbizottságok kezdeményezése nyomán kezdte el 1961-ben a Gépgyártástechnológia c. folyóirat a „Technológiai lapok” rendszeres közlését, melyekben számos aktuálisan korszerű technológia vált közkinccsé. (1966-ban kezdeményezte a szakosztály az évenkénti hőkezelési tanácskozásokat, ennek folytatását vette át az önállósult Hőkezelési Szakosztály. A Gyártásfejlesztési Szakosztály eredményei közül kimagasló volt az INTERTECHNO nemzetközi szervezet (volt KGST országok) létrehozásában és munkájában való részvétel. Ennek keretében összehangolták a szakterület rendezvényeit, és nemzetközi konferenciákat is szerveztek, utoljára 1990-ben Budapesten (16 országból 96 előadó és 270 résztvevő).
A Szerszámgép Szakosztály már 1950-ben és 1951-ben megrendezte első konferenciáit, „Szerszámgép szerkesztők feladatai” és „Szerszámgépek gyártási eljárásai címekkel”. 1952-tôl 1992-ig négyévenkénti rendszerességgel egyre növekvő nemzetközi részvétellel „Szerszámgép Konferenciák”-at rendezett, mindig az adott időszak szakmai súlypontjának megfelelő mottóval. A konferenciasorozat 1998-ban rövid megszakítás után a XIII. Szerszámgép Konferenciával – ezúttal a Miskolci Egyetem közreműködésével – folytatódott.
További sikeres konferencia sorozat volt az NC-szeminárium sorozat, amely a Technológiai Szakosztállyal együtt 1972-ben és 1974-ben megrendezett NC-kerekasztal konferenciák folytatásaként egy-egy területi szervezettel való együttműködésben valósult meg. A sorozat az 1991-ben megtartott VII. NC Szemináriummal zárult. A sorozatot az 1997-ben Győrben megtartott Regionális Gépgyártástechnológiai Napok konferencia és kamara-kiállítás váltja fel, a második ilyen rendezvény éppen az egyesületi jubileumi évhez kapcsolódik.
A Szerszámgép Szakosztály műszaki emlékbizottsága kezdeményezésére indította el az egyesület a Műszaki Nagyjaink sorozatot, ugyanez a bizottság kezdte el 1957-ben a magyar szerszámgépgyártás műszaki emlékeinek gyűjtését. Ez a munka képezte alapját az Egyesület közreműködésével 1972-ben publikált „Százéves a magyar szerszámgépipar” c. 361 oldalas illusztrációkban is gazdag könyvnek.
Az Automatizálási Szakosztály 1963-ban jött létre a Technológiai és Szerszámgép Szakosztályok közös munkacsoportjából. Tevékenysége az automatizálás teljes spektrumát átfogta, az aggregatizálástól a hidraulika-pneumatika felhasználásán, az NC-technikán, a robottechnikán át a számítógépes technikák (CAD/CAM/CAP) felhasználásáig.
A szervezet rendszeresen és nagy érdeklődés mellett három konferenciasorozatot rendezett. Ezek közül a legjelentősebb a COMPCONTROL nemzetközi konferencia sorozat volt, amelyet a szakosztály 8-900 fő részvételével, kiállításokkal kiegészítve nyolc alkalommal Magyarországon, két alkalommal külföldön rendezett meg. A sorozat a KGST felbomlásával szűnt meg, saját korában igen jelentős információs fórum volt. Témakörei a számítástechnika, vállalatirányítási rendszerek, szoftverek, hardverek, fejlődési irányok bemutatása voltak.
A Kis- és középsorozat-gyártás automatizálása konferenciákat 5 alkalommal rendezték meg Esztergomban, együttműködve a helyi szervezettel és a Szerszámgép Szakosztállyal. Témakörei az NC-technika, a programozás, aggregát célgépek és gépsorok voltak. További sikeres konferenciák voltak: Pneu-Hidro valamint a Felügyelet nélküli Gyártás (1987, Kecskemét).
A három szakosztály egyesülésével 1990-ben létrejött Gyártási Rendszerek Szakosztály igen nehéz körülmények között kezdte meg működését. Szinte egy csapásra vesztette el ipari bázisát ennek helyreállítása napjainkig csak kis részben sikerült. Szakember háttere azonban ma is jelentős, ennek köszönhető, hogy folytatni tudta elődei hagyományainak több fontos elemét, elsősorban a fentebb már említett konferenciákkal. Új vonás, hogy a vezetőség üléseit szinte mindig valamely kutató-fejlesztő hely, sikeres technológia transzfer eredményeit bemutató nyilvános rendezvényhez kapcsoltan tartja.
Jelentős szerepet vállalt a szakosztály a HUNGEXPO által rendezett MACH-TECH kiállításokhoz kapcsolódó konferenciák megrendezésében, a MAGOSZ közreműködésével. 1999-ben a konferenciát „Technológiai innováció és technológia-transzfer a kis és középvállalkozások számára” címmel, a GTE jubileumi évének jegyében rendeztük meg. Újdonsága e konferenciának, hogy az un. ipari szekció mellett tudományos-ipari szekcióban az MTA SZTAKI külföldi és ipari partnereivel együtt számolt be az Európai Közösség Copernicus projektje keretében végzett munkáról.
A Szakosztály története nem lenne teljes, ha ezen a helyen nem emlékeznénk meg tisztelettel a szakosztály és elődei legaktívabb tagjairól, akik a megemlített és a fel nem sorolt eredményeket létrehozták: