ALMANACH
1875.02.04, 150 éve történt:
Ludwig Prandtl német fizikus, egyetemi tanár, az aerodinamika (áramlástan) jelentős kutatója (1875. február 04., Freising - 1953. augusztus 15., Göttingen)
Tanulmányait 1900-ban fejezte be a Müncheni Egyetemen, és 1901-ben már a mechanika professzora lett a Hannoveri Egyetemen. A Göttingeni Egyetemen, ahol 1904-től 1953-ig működött az alkalmazott mechanika professzoraként, világhírű aerodinamikai és hidrodinamikai iskolát teremtett. A hasonló témán dolgozó Frederick W. Lanchester brit fizikustól függetlenül dolgozta ki a véges fesztávú repülőgépszárnyak feletti légáramlás elméletét. Ezek az eredmények utóbb Lanchester-Prandtl-szárnyelmélet néven váltak ismertté. A Prandtl-Glauert-szabály a hangsebességnél lassúbb légáramlásnál leírja a nagysebességű levegő összenyomhatósági jelenségeit. Fontos eredményeket ért el a szuperszonikus áramlás és a turbulencia elméletében, továbbá megújította a szélcsatornák és más aerodinamikai eszközök tervezését is. A nem körkeresztmetszetű szerkezetekben fellépő torziós erők elemzésére kidolgozta a szappanhártya-modellt.1893.02.04, 132 éve történt:
Juhász Kálmán János gépészmérnök, egyetemi tanár (1893. február 04., Csap - 1972. december 26., State College)
A budapesti műszaki egyetemen 1914-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, ugyanott avatták 1965-ben a műszaki tudományok t. doktorává. Az 1. világháború előtt és után tanársegéd volt a műegyetemen, 1922-1923 között vezető tervezőmérnök Hamburgban, majd a torinói Fiat-művek kutatómérnöke, 1925-1927-ben főmérnök a budapesti Gamma-gyárban, mérnökszakértő a kereskedelemügyi minisztériumban. 1927-ben az USA-ban telepedett le, ahol egyetemi előadó, tanársegéd, docens lett, majd a műszaki kutatások professzora a Pennsylvania Állami Egyetemen. Kutatási területe a motormechanika, fűtőanyag problémák stb. Jelzőkészüléket fejlesztett ki a gyorsvonatok részére, tanulmányozta a sugárpusztítást is.1898.02.04, 127 éve történt:
Surányi-Unger Tivadar közgazdász, egyetemi tanár (1898. február 04., Budapest - 1973. november 01., New York)
Tanulmányait a budapesti, grazi és bécsi egyetemeken végezte. 1919-ben állam- és jogtudományi doktorátust szerzett a graz-i egyetemen, 1920-ban filozófiai doktorátust a budapesti egyetemen és 1921-ben közgazdasági doktorátust a budapesti műegyetemen. Nyilvános rendes tanári kinevezést 1933-ban vette át. A Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta 1935-ben, majd 1948-ban kizárták az akadémikusok soraiból és 1991-ben rehabilitálták. A szegedi egyetemen eltöltött idő alatt, 1936-1937-ben az állam- és jogtudományi kar dékánja, majd az ezt követő tanévben prodékáni tisztséget töltött be. Szegedi évei alatt háromszor hívták meg vendégprofesszornak a Los Angeles-i egyetemre (1935, 1937, 1939). 1940-től a pécsi tudományegyetem tanára. 1945-től külföldön élt, a syracusai egyetem vendégprofesszora 1946-tól 1964-ig. 1958-tól a göttingeni egyetemen tanított nyolc évig és 1964-65-ben az egyetem társadalomtudományi és közgazdasági karának a dékáni tisztjét töltötte be. Vendégprofesszorként oktatott a müncheni, marburgi, tübingeni, bombay-i és sanghaji egyetemen. Elméleti közgazdaságtannal, gazdaságtörténettel és gazdaságfilozófiai kérdésekkel, valamint kelet-európa gazdasági problémáival foglalkozott.1928.02.04, 97 éve történt:
Rejtő Sándor gépészmérnök, műegyetemi tanár (1853. augusztus 21., Kassa - 1928. február 04., Budapest)
Oklevelét a Budapesti Műegyetemen nyerte el 1878-ban, ez volt az első ott kiadott gépészmérnöki oklevél. 1901-1902-ben a Királyi József Nádor Műegyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, majd 1920-21-ben a Műegyetem rektora. Fő tudományterülete az anyagvizsgálat volt. A szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó elmélete nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Elsőnek mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezettől függenek. Elmélyedt kutatásokat folytatott a fém-, fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén, színvonalas előadásokat tartott a gépészmérnök hallgatóknak. Részben saját tervezésű gépekkel és műszerekkel megszervezte a Mechanikai Technológiai Intézet (Gillemot tanszék elődje) anyagvizsgáló laboratóriumát. Itt munkatársa volt - a később szintén világhírűvé vált - Csonka János is. 1888-ban a Mechanikai Technológiai tanszék vezetője lett. 1912-től az MTA levelező, 1923-tól rendes tagja volt.1879.02.05, 146 éve történt:
Szabó Gusztáv gépészmérnök, műegyetemi tanár (1879. február 05., Győr - 1963. július 04., Budapest)
Mérnöki oklevelet 1900-ban, műszaki doktorátust 1908-ban szerzett. A műegyetemen adjunktus, meghívott előadó 1918-ig, 1951-ig a mezőgazdasági géptan ny. r. tanára és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője, 1936-37-ben a műegyetem rektora volt. 1951-ben részt vett az újonnan felállított vasúti géptan tanszék megszervezésében. Nagy szerepe volt a mezőgazdasági gépbemutatók megszervezésében és a traktorok szántóföldi vizsgálatának bevezetésében, mellyel tudományos kísérleti alapot biztosított a hazai traktorgyártás fejlesztése számára. Műszaki alkotásai közül említésre méltóak a járművek rugózásának elmélete terén elért eredményei, valamint a Halász-Szabó-féle túlhevítő.1910.02.06, 115 éve történt:
Brodszky Dezső gépészmérnök, egyetemi tanár (1910. február 06., Budapest - 1978. június 02., Budapest)
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1932-ben. 1954-ben az egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár lett, 1957-ig - megszűnéséig - a Hadmérnöki Karon működött, ettől kezdve 1959-ig a műszaki egyetem gépészmérnöki karán a gázturbinák tanszékvezetője volt. Alakulásától (1959) ugyanott a kalorikus gépek tanszéket vezette 1973-ig. Kezdetben Jendrassik György irányította munkáját, és részt vett szinte valamennyi Ganz-Jendrassik Diesel-motor szerkesztési és kísérleti munkájában, majd Jendrassik közvetlen munkatársaként a legjelentősebb motortípusok kifejlesztésében volt irányító szerepe. Jelentős része volt a repülőgépekben alkalmazott turbinatípus megszerkesztésében, részt vett az akkor még úttörőnek számító gázturbinák tervezési és kísérleti munkájában is. Elsőként vezette be a turbófeltöltők önjárásos vizsgálati módszerét, ezt az eljárást azóta világszerte alkalmazzák.1954.02.07, 71 éve történt:
Jendrassik György gépészmérnök, feltaláló (1898. május 13., Budapest - 1954. február 07., London)
1916-ban megnyerte az akkor induló fizikai tanulóversenyt. Addig csak matematikából rendezett az érettségizettek számára tanulóversenyt a Mathematikai és Physikai Társulat. Jendrassik mögött Szilárd Leó lett a második helyezett. Tanulmányait a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte 1922-ben. A Ganz-gyár tanulmányi osztályába lépett, s itt alkotta meg első találmányát, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli kis Diesel-motort, amelyet Ganz-Jendrassik-motor néven gyártottak. Velük indult meg a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dieselesítése. Motorjait több országban is gyártották, s nemzetközileg is ismertekké váltak. Jendrassik-motorral futottak a Ganz-gyár nagy sikerű motorvonatai, az Árpád-sínautóbusz, valamint az egyiptomi, argentin stb. exportra gyártott motorvonatok. 1927-ben a Ganz-gyár motorszerkesztési osztályának vezetője, 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. 1937-ben jelent meg másik nagy jelentőségű találmánya, a világ első kis gázturbinája (100 LE), melyet három más gázturbina-találmánya követett. Gázturbináinak gyártására Ganz-gyári állását megtartva, megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő Kft-t. Motor- és gázturbinákra vonatkozó magyar szabadalmainak száma megközelíti a 80-at. A 2. világháború után a megkezdett fejlesztőmunkáját a kedvezőtlen politikai és gazdasági környezet miatt nem tudta folytatni, ezért 1947-ben emigrált. Rövid ideig Argentínában élt, majd végül Londonban telepedett le. 1951-ben londoni emigrációjában az államosított Ganz-gyár részéről megkeresték szabadalmainak ügyében. A jövőt illetően lemondott itthoni szabadalmairól, a múltra vonatkozó igényei alapján azonban addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának nemzetközi bíróság útján.1957.02.08, 68 éve történt:
Neumann János magyar születésű, amerikai matematikus, matematikai fizikus, informatikus (1903. december 28., Budapest - 1957. február 08., Washington)
Kezdetben behatóan foglalkozott a kvantumelmélet matematika alapjaival, mely témában világhírű könyvet írt. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergodel elméletben és kifejlesztette a "folytonos geometria" elméletét is. Az ő nevéhez fűződik a "játékelmélet" megteremtése (minimax elv, 1928), melyet Morgensternnel készített el. Ennek továbbfejlesztéséért azóta többen közgazdasági Nobel-díjat kaptak. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer - Neumann-elvekként emlegetjük. Az Eckert és Mauchly által megépített EDVAC számítógép, amelyet 1951-ben helyeztek üzembe, az első olyan számítógép, amely a Neumann által megfogalmazott elvek szerint épült meg. A Financial Times 2000-ben a 20. század emberének nevezte a magyar matematikust.