ALMANACH
1894.07.07, 132 éve történt:
Mihály Dénes mérnök, (1894. július 07., Gödöllő - 1953. augusztus 29., Berlin)
Tizenhat éves korában szakkönyvet írt az automobilról. Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Ez időben fordult érdeklődése a hangosfilm és a távolbalátás kérdései felé. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó „Telehorja” még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmazott. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerrcellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935).1926.07.07, 100 éve történt:
Balázs Nándor László fizikus (1926. július 7., Budapest - 2003. augusztus 16., Setauket)
Iskoláit Budapesten végezte, az elemi iskolában osztálytársa volt Kemény János. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát matematikafizika szakon 1948-ban. 1949-ben elhagyta az országot. Ph. D. fokozatot az amsterdami egyetemen szerzett 1951-ben. Ezután két évet töltött a Dublin Institute for Advanced Studies-ban Schrödinger asszisztenseként, majd egy évig Einstein asszisztense volt a Institute for Advanced Study-ban, Princetonban. 1953-56 között a University of Alabama docense volt. 1961-től 1996-ban történt nyugdíjba vonulásáig a New York University at Stony Brook professzora volt, de emeritus professzorként is aktív maradt. Jelentős eredménye az optika területén az Airy-hullámok elméleti előrejelzése (Michael Berryvel közösen). Pályafutása során együttműködött Paul Dirac-kal, Subrahmanyan Chandrasekhar-ral, Wigner Jenővel. Miután megnyílt erre a lehetőség, szoros kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, közös eredményeket ért el a magyar relativisztikus nehézion fizikai iskola tagjaival (Zimányi József, Csörgő Tamás, Lukács Béla). Jó barátja volt Nicholas Metropolis. Balázs Nándor közvetítésével jött létre a tehetséges magyar fiatalokat támogató Metropolis-díj, amely évről-évre kiosztásra kerül a Természet Világa diákpályázatán és a KöMaL őszi ifjúsági ankétján. Nagytudású, szerteágazó érdeklődésű ember volt, megnyilatkozott filozófiai kérdésekben is, vagy a magyar nyelvet érintő kérdésekben. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt 1995-től.1838.07.08, 188 éve történt:
Ferdinand Adolf Heinrich August Graf von Zeppelin német léghajótervező, feltaláló, katonatiszt (1838. július 08., Konstanz - 1917. március 08., Berlin)
Katona volt, több háborúban vett részt, altábornagyi rangig vitte. Rendelkezési állományba helyezése után, 1891-ben kezdett a kormányozható léghajók problémájával foglalkozni. Számtalan kudarc után végül is siker koronázta próbálkozásait, Schwarz Dávid terveinek megvásárlásával és továbbfejlesztésével sikerült merev testű, kormányozható léghajót építenie. Első eredményesen repülő léghajója 128m hosszú volt, és 16 elválasztott gázzsákot tartalmazott. Két 16 lóerős motor szolgáltatta a légcsavarokon keletkező húzóerőt, oldal- és magassági kormányaival már teljesen kormányozhatónak bizonyult. 1900-ban a Bodeni-tó feletti próbautakon 31km/óra sebességet ért el. Még megérhette léghajóinak az 1. világháborúban aratott harctéri sikereit is.1948.07.10, 78 éve történt:
Erney Móric gépészmérnök (1877. február 14., Budapest - 1948. július 10., Százhalombatta)
Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezve, Asbóth Emil professzor ajánlására az Aktien Gesellschaft für Dieselmotoren alkalmazottjaként Diesel közvetlen munkatársa lett s részt vett a Dieselmotor kialakításának akkor még folyamatban levő munkájában (1899-1901). Dolgozott Belgiumban, Angliában és Olaszországban. 1910-től a Ganz Vagon és Gépgyár főmérnöke, majd műszaki igazgatójaként nagyméretű gáz-, benzin- és nyersolajmotorok szerkesztésével és gyártásával foglalkozott, s a korszerű módszerek és eljárások bevezetésével megteremtette a feltételeket a későbbi Ganz-Jendrassik nyersolajmotorok nagy pontosságot igénylő gyártásának bevezetéséhez. 1921-ben, Vécsey Jenővel közösen alapított Ikarus Hűtő és Fémáru Rt. (1916) kifejlesztésével megteremtette a hazai autó-hűtőgyártást.1873.07.11, 153 éve történt:
Fischer Gyula gépészmérnök (1873. július 11., Budapest - 1954. október 06., Budapest)
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1895-ben, majd a Ganz Gyár villamossági osztályának munkatársaként különböző hazai és külföldi vasutak villamosítását vezette. Utóbb a Budapesti Helyiérdekű Vasutak (BHÉV) főmérnöke, majd főfelügyelője és villamosításának vezetője. Ő dolgozta ki a BHÉV villamosításánál alkalmazott újszerű láncfelfüggesztéses felsővezetékes rendszert. Másik jelentős találmánya a széles körben elterjedt Fischer-lemezes áramszedő. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős.1970.07.11, 56 éve történt:
Kiss Árpád mérnök (1918. augusztus 28., Cinkota - 1970. július 11., Kragujevác közelében)
Felsőipari iskolát végzett. 1945 után részt vett Sashalom helyreállításában. 1945-től a Ganz Vagon- és Villamossági Gyár váltóáram-szerkesztési osztályának vezetője. 1950-től a Nehézipari Minisztérium műszaki fejlesztési osztályának vezetőjévé nevezték ki. 1950-1954-ig könnyűipari miniszter volt. 1953-67-ben országgyűlési képviselő. 1957-1967 között az Országos Tervhivatal elnöke, 1961-70-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnöke, s 1967-70-ben mint az OMFB elnöke, a kormány tagja. Az Országos Atomenergia Bizottság elnöki tisztét is betöltötte. A magyar iparfejlesztés és tudományos-technikai haladás egyik legfőbb szervezője volt. Autóbaleset áldozata lett.1923.07.12, 103 éve történt:
Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló (1838. december 08., Rozsnyó - 1923. július 12., Budapest)
Bécsben szerzett gépészmérnöki, majd Karlsruheban politechnikai oklevelet. Ezután 1859-ben Angliában, majd Franciaországban a malomiparban működött. 1864-től 1875-ig a debreceni István-gőzmalom igazgatója és a debreceni Gazdasági Akadémia tanára volt. 1880-81-ben az USA-ban tanulmányozta a gabonakereskedelem, a malomipar és a közraktárügy helyzetét. Hazatérve a Leszámítoló és Pénzváltóbank igazgatója, az áruosztály vezetője lett. Megszervezte a közraktárakat Fiuméban, a közraktár mellett megépítette Magyarországon az első elevátort. Reorganizálta a Leszámítolóbank érdekeltségéhez tartozó Schönichen-Hartmann-féle újpesti hajógyárat. Részt vett a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. létrehozásában is. Kidolgozta a liszt színének vizsgálata alapján a lisztvizsgálat egyszerű módszerét, amely róla elnevezve "pekározás" néven nemzetközileg is elterjedt. 1921-től az MTA tagja.