ALMANACH
1821.04.13, 205 éve történt:
Schlick Ignác vasöntő, vasgyáros (1821. április 13., Pest - 1869. december 23., Pest)
Franciaország és Svájc nagy vasöntőgyáraiban tanulta meg szakmáját. Hét év után hazajött és 1847-ben vasöntödét rendezett be Budán, mely rövid ideig működött. Több évig az óbudai hajógyárban az öntöde vezetője volt, majd vejével, Langenfeld Frigyessel ismét öntödét nyitott Budán. Később átköltöztek Pestre és megalapították a Schlick-gyárat. A gyár nevezetesebb alkotásai: a Magyar Állami Operaház színpada, a volt fővámház, az MTA, az Operaház tetőszerkezete, az Iparcsarnok vasszerkezete a Varasd melletti nagy Dráva-híd. Később külön szoboröntő műhelyt rendezett be.1936.04.13, 90 éve történt:
Kolbányi Géza mérnök (1863. december 13., Budapest - 1936. április 13., Budapest)
Oklevelét 1922-ben szerezte. Repülőgép- és repülőgépmotor-szerkesztő, a repülés neves magyar úttörője. Jelentős újításokat vezetett be a repülőgépmotorok porlasztóin és gyújtóberendezésein. Az elkészült 60 lóerős motor minden tekintetben felvette a versenyt a hasonló külföldi konstrukciókkal.1622.04.15, 404 éve történt:
Vincenzo Viviani itáliai matematikus (1622. április 05., Firenze - 1703. szeptember 22., Firenze)
Jezsuita iskolába járt, II. Ferdinánd Medici főherceg támogatására matematikakönyveket vett. Evangelista Torricelli tanítványává vált. Fizikával és geometriával kezdett foglalkozni. 1639-ben, 17 éves korában, Galileo Galilei segédje lett. 1642-ig - Galileo haláláig - tanítványa maradt. A levegő nyomásának kimutatását először ő végezte el 1643-ban. 1655 és 1656 között Viviani megszerkesztette az első kiadást Galileo összegyűjtött munkájából. Torricelli halála után 1647-ben, a firenzei Accademia dell'Arte del Disegno Vivianit nevezte ki Torricelli helyére. Viviani a főherceg kísérleti akadémiájának az első tagjai között volt. 1660-ban Viviani és Giovanni Alfonso Borelli kísérletet tettek arra, hogy meghatározzák a hang sebességét. 1661-ben az ingával és annak forgásával kísérletezett, 190 évvel megelőzve Foucaultot. 1703-ban halt meg, azonban a teljes munkásságát még halála előtt összegyűjtötte. Ezt később Luigi Guido Grandi publikálta.1707.04.15, 319 éve történt:
Leonard Euler svájci matematikus és fizikus (1707. április 15., Basel - 1783. szeptember 18., Szentpétervár)
Teológiát kezdett tanulni, de több kedvet érezve a matematikához, Johann Bernoulli tanítványa lett. Barátságot kötött tanára két fiával, Nicolaus-szal és Daniel-lel. A két Bernoulli fiú meghívta őt a szentpétervári akadémiára, ahol hamarosan az akadémia első számú matematikusa lett. Tizennégy évig maradt Szentpéterváron. Ez alatt 130 művet írt meg, nevelte a tudományos utánpótlást és Oroszország térképeinek szerkesztésén is dolgozott. 1741-ben meghívást kapott a berlini akadémia élére, ezeket az éveket fémjelzi még mintegy 275 kötetnyi tudományos munka. 1766-ban családostól visszaköltözött Szentpétervárra. Az életéből hátralévő 17 évet is munkával töltötte. Ebben az sem gátolta, hogy közben teljesen megvakult. Mintegy 415 kötetet diktált le inasának és tanítványainak. A 18. század legtermékenyebb matematikusa volt. Euler kézikönyvei átfogják és és szintetizálják az egész 18. századi matematikát. A felsőbb matematikai jelölések jó része tőle származik. A matematika szinte minden területén maradandót alkotott. Művei sok későbbi kutatás kiindulópontjául szolgáltak.1893.04.15, 133 éve történt:
Krupár Géza bányamérnök (1893. április 15., Tardos - 1968. október 03., Budapest)
Tanulmányait 1921-ben Sopronban fejezte be a Bányászati és Erdészeti Főiskolán. Albertaknán 1931-ben a vékony széntelepek új, gazdaságos lefejtési módját kísérletezte ki. 1945 után a Magyar Állami Szénbányák főosztályvezető helyetteseként kezdeményezte a szénbányászat gépesítését és kidolgozta annak műszaki előfeltételeit. 1954-től Dorogon a tervezőiroda vezetője, a víznívó alatti homoktermelés megoldásának elméletével és gyakorlati megvalósításával foglalkozott.1901.04.16, 125 éve történt:
Henry Augustus Rowland amerikai fizikus (1848. november 27., Honesdale - 1901. április 16., Baltimore)
Az ohioi Wooster Egyetemen tanított. Néhány korai tanulmányát J. C. Maxwell tette közzé. 1876-ban nyerte el a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem fizika tanszékének vezető posztját. A tanszék elfoglalása előtt egyéves berlini tanulmányúton, Helmholtz mellett az elektromos töltésű testek mozgása során keltett mágneses teret vizsgálta. Baltimore-ba visszatérve újból meghatározta a hő mechanikai egyenértékét, pontosabban, mint az első méréseket végző J. P. Joule. Legfontosabb eredményeit a fény optikai rácson való elhajlásával kapcsolatban érte el. Az új, nagypontosságú osztógépével készített optikai rácsok a csillagászati spektroszkópia fontos eszközei lettek. Ő maga a Nap színképének pontosabb és részletesebb felmérését végezte (1888). 1899-1901 között az Amerikai Fizikai Társaság elnöke volt. Nevét a Hold túlsó félgömbjének egyik krátere, és a 10557. sz. kisbolygó őrzi. Számos szakegyesület tiszteletbeli tagja volt.1881.04.18, 145 éve történt:
Horváth Ignác mérnök, műegyetemi tanár (1843. július 25., Budapest - 1881. április 18., Budapest)
Mérnöki diplomáját a pesti műegyetemen szerezte. 1866-67-ben a zürichi egyetemen folytatta tanulmányait, majd két évet töltött Franciaországban az erőmű- és géptan tanulmányozásával. 1869-ben hazatért és a műegyetemen a műszaki mechanika és alkalmazott hidraulika tanára lett. Korszerű vízsebességmérő műszert készített. Vízmérései nemzetközileg is jelentősek. Hazai viszonylatban úttörő munkát végzett az anyagvizsgálat terén is. Cikkeit nemcsak magyar, hanem francia és német szakfolyóiratok is közölték. 1874-től az MTA tagja.1918.04.19, 108 éve történt:
Clifford Edward Berry amerikai villamosmérnök, feltaláló (1918. április 19., Gladbrook - 1963. október 30., New York)
1939-ben szerzett B.S. fokozatot az Iowa State University-n. Még egyetemi hallgatóként, mint John Vincent Atanasoff munkatársa 1939-ben fogott hozzá az elektronikus digitális számítógép megépítéséhez. Elsősorban nagyméretű lineáris egyenletrendszerek megoldására. A később ABC-nek (Atanasoff-Berry Computer) nevezett gép prototípusát 1939 decemberében mutatták be szűk körben, megindították a szabadalmazási eljárást is, ezt azonban sohasem fejezték be. A háború alatt mind Atanasoff, mind Berry hadi feladatokon dolgozott. Csak 1948-ban kezdtek érdeklődni az ABC után, ekkor kiderült, hogy a gépet az Iowa-i egyetemen lebontották. A háború után Berry egy vállalatnál mérnökként dolgozott Pasadenában, tömegspektrográfiával foglalkozott, 1948-ban szerzett Ph.D. fokozatot. 1963-ban New Yorkban vállalt állást, röviddel ezután tisztázatlan körülmények között elhunyt.