ALMANACH
1957.12.16, 68 éve történt:
Zamaróczy Jenő gépészmérnök (1891. szeptember 07., Trencsén - 1957. december 16., Budapest)
Oklevelét 1913-ban szerezte a Műegyetemen. Az 1930-as évek elején Magyarországon elsőként megvalósította az elemi műveletekre beosztott és kizárólag műveleti utasítások alapján vezetett és szervezett alkatrészgyártást, mely az illesztésmentes szerelést lehetővé tette. A II. világháború után a Danuviát rövid idő alatt az országos gépi szerszámellátás központjává fejlesztette. 1954-től a Diósdi Gördülőcsapágygyárban működött élete végéig.1897.12.17, 128 éve történt:
Irinyi János vegyész, feltaláló, a zajtalan és robbanásmentes gyufa és a szántóvetőgép feltalálója (1817. május 17., Nagyléta - 1895. december 17., Vértes)
A bécsi műegyetemen kémiai tanulmányokat folytatott, majd a hohenheimi gazdasági főiskolát végezte el. Meissnernek egy sikertelen kísérlete nyomán jutott arra az ötletre, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse a foszforos gyufa fejében, s evvel feltalálta a zajtalanul gyúló gyufát. E találmányát Rómer István 60 forintért vásárolta meg. Egyik első terjesztője volt Magyarországon a korszerű kémiának. Része volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, mely 1848-ig működött. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és ágyúöntésnél alkalmazta. A szabadságharc bukása után bujdosott. A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is említésre méltó tevékenységet fejtett ki, először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel.1932.12.17, 93 éve történt:
Stark Lipót gépészmérnök (1866. május 04., Trencsén - 1932. december 17., Budapest)
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1887-ben. 1891-1893-ig a Ganz-gyár dél-amerikai erőmű-építkezéseinek vezetője. 1896-1910-ig a gyár főmérnöke volt. 1911-ben a konstantinápolyi elektromos művek vezérigazgatója, 1911-1919-ig Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek vezérigazgatója. A vezetékszámítás egyik úttörője. Székes körű irodalmi tevékenységet folytatott.1877.12.18, 148 éve történt:
Fejes Jenő gépészmérnök, feltaláló (1877. december 18., Budapest - 1952. január 29., Budapest)
1896-ban felső ipariskolát végzett, 1897-től a Fegyver- és Gépgyárban dolgozott, 1902-1909-ig Le Havre-ban, a Westinghouse Gyár tervezőmérnöke, 1909-től a cég aradi fiókvállalatának műhelyfőnöke. 1912-1917-ig a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) autógyárának műszaki vezetője, majd 1917-től a Ganz-Fiat Repülőgép-motorgyár igazgatója, a hazai autó- és repülőgépgyártás egyik megszervezője. 1923-tól a Fejes Lemezmotor- és Gépgyár Rt. vezetője. Nevéhez több találmány fűződik, a leghíresebb a közismert Fejes-féle lemezmotor. A Fejes-féle elgondoláson alapuló gépkocsigyártás ma a nagy autógyárakban általánosan elfogadott megoldás.1891.12.18, 134 éve történt:
Szabady Jenő gépészmérnök (1891. december 18., Somogyszentpál - 1972. április 23., Budapest)
1919-ben a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait. A Ganz Villamossági Gyár alkalmazottja 1920-tól. 1921-ben bevezette a préselt szigetelő alkatrészek gyártását. 1928-ban gyáregységvezető főmérnök, 1933-ban műhelyfőnök lett. 1935-1942-ig igazgató helyettes. 1944-ben fellépett a gyár kitelepítése ellen. 1945 után a Ganz Készülékgyárnak is műszaki vezetője. 1955-1959-ig a Nagyfeszültségi Kapcsológyárat vezette, és a Ganz Villamossági Gyárnak előbb főmérnöke, majd műszaki igazgatója volt. Jelentős része volt a hazai szigetelőanyag szabványok kialakításában.1966.12.18, 59 éve történt:
Thamm István gépészmérnök (1894. február 13., Győr - 1966. december 18., Budapest)
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. 1940-1946-ig a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. műszaki igazgatója. E minőségben bevezette a folyami uszályhajók sorozatgyártását és szorgalmazta a dunai hajózásnak gőzüzemről diesel-üzemre való áttérését. 1947-től előbb az Állami Műszaki Főiskolán, majd a Budapesti Műszaki Egyetem esti tagozatán adott elő. Úttörő munkát végzett a nagy teljesítményű motorkenőolajok kifejlesztésében. Hazánkban elsők között végzett épületeken rezgéstechnikai méréseket.1875.12.19, 150 éve történt:
Mileva Marić (Marity) szerb matematikus, fizikus (1875. december 19., Titel (ma Szerbia) - 1948. augusztus 04., Zürich)
Jómódú magyarországi szerb családban született. Középiskoláit Újvidéken és Szávaszentdemeteren végezte, majd Svájcban is letette az érettségi vizsgát. A zürichi Műszaki Egyetemre iratkozott be, matematikafizika szakra, itt évfolyamtársa volt későbbi férje, Albert Einstein. 1897-98-ban egy félévet a heidelbergi egyetemen hallgatott, majd visszatért Zürichbe. 1901-ben leánya született Einsteintől, aki feltehetőleg kisgyermekként meghalt. 1903-ban kötöttek
házasságot, két fiuk született. Több kutató feltételezi, hogy az ő segítségével és matematikusi közreműködésével születtek Einstein egyes cikkei. 1914-ben házasságuk megromlott. 1919-ben hivatalosan is elváltak. Einstein a váláskor előre neki ígérte a várható Nobel-díjjal járó, akkor még meg sem kapott pénzösszeget.1898.12.19, 127 éve történt:
Szalay József gépészmérnök (1898. december 19., Orosháza - 1988. április 04., Budapest)
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol 1922-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1923-ban a karlsruhei műegyetem vendéghallgatója. 1923-1926-ig Ad. Laudin karlsruhei mérnöki irodájában tervezőmérnök, 1926-1929-ig az ausztriai Riemenfabrik Prinzersdorfnál üzemvezető. 1933-1948 között a Központi Gáz- és Villamossági Rt-nél üzemmérnök, majd a szegedi villamosmű és gázgyár üzemigazgatója. 1960-tól a Műszeripari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. 1949-1960 között a budapesti műegyetem meghívott előadója. Főként az erőművek automatizálásának kérdéseivel foglalkozott.1974.12.19, 51 éve történt:
Sályi István Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (1901. október 8., Budapest - 1974. december 19., Miskolc)
Sályi István Springer István néven született, a nevét 1936-ban változtatta Sályira. Apja Springer Ferenc ügyvéd, az FTC alapító elnöke, anyja Bauer Mária Kornélia volt. Középiskolai érettségi vizsgáját 1919-ben tette le, majd a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemre járt, ahol 1923-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1923-ban megnősült, felesége Némethy Ilma, két fia szintén gépészmérnök és egyetemi tanár lett.
Végzés után a Ganz Vagon- és Gépgyárban volt mérnök 1928-ig, és közben - mérnöki ismeretei kitágítása érdekében - matematikai tanulmányokat folytatott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Debrecenben 1928-ban szerezte meg doktori címét matematikából. 1928-tól a Műegyetem Műszaki Mechanika Tanszékén volt tanársegéd, közbebn 1931-ben Amerikában, a Washingtoni National Bureau of Standards-ben kutatott ösztöndíjjal. Ezeket az eredményeket felhasználva készített doktori disszertációt, ami alapján 1936-ban a Műegyetemen műszaki doktorrá avatták. Pattantyús-Ábrahám Géza felkérésére megírta a 1937-ben megjelent Pattantyús Gépészeti Zsebkönyvbe a Mennyiségtan, a Mechanika és a Szilárdságtan című fejezeteket. Ezekben - kihasználva fejlett matematikai ismereteit - a mechanika modern vektoros-tenzoros tárgyalásával új szemléletet igyekezett meghonosítani szakterületén, de ez a törekvése majd miskolci tanszékvezetése során maradéktalanul megvalósulni. 1937-ben elhagyta az egyetemet, és a Szabadalmi Bíróságon dolgozott. 1939-ben magántanár lett a József Műegyetemen a gépész karon, majd 1946-tól meghívottként előadta a Statika, később a Mechanika című tantárgyat. Statika című egyetemi jegyzetét 1948-ban írta meg az Állami Műszaki Főiskolán tartott előadásai segítésére.
1949-ben megbízást kapott a Miskolcon újonnan alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai Tanszékének vezetésére, a tanszék és az oktatás megszervezésére. Az első tanévben még minden tanszéki előadást ő tartott meg, és egyedül vizsgáztatta a rengeteg hallgatót. Tudni kell, hogy a Mechanikai Tanszék nem csak a gépész hallgatókat oktatta, de a kohászokat is és a bányászokat is. 1950. február 28-án egyetemi tanárrá nevezték ki. A tanszéki oktatói létszámot lassan sikerült növelnie, elfoglaltsága némiképp csökkent, így sorra írhatta nélkülözhetetlen egyetemi jegyzeteit (Szilárdságtan I-II., Mechanikai példatár, Kinematika és kinetika, Lengéstan, stb.). Az 1960-as évek elején jutott oda, hogy bevezethette a kötött vektorrendszerek általános tárgyalását, korszerű és egységes keretbe foglalva a mechanika nevezetes vektorrendszereire (a szögsebesség-, az impulzus-, a kinetikai- és az erő vektorrendszerre) vonatkozó ismereteket. 1966-ban indult be az alkalmazott mechanikai ágazat, amelynek kidolgozásában döntő szerepe volt. Ugyanakkor fontos feladatának tekintette a fiatal oktatók és kutatók munkájának segítését, miközben a tankönyvek és jegyzetek írásáról sem feledkezett meg és főszerkesztője volt a Pattantyús Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 1-2-nek. Kezdeményezésére számos mechanikai témájú konferencia és szimpózium megrendezésére is sor került. Sályi István 22 évig, az 1970-71 tanév végéig vezette a Mechanikai Tanszéket.
A Gépészmérnöki Kar 1950. január 25-én dékánnak választotta, de ez nem kapott miniszteri megerősítést, mert a Minisztertanács 1950. november 23-án rektorrá nevezte ki. A rektori tisztséget több mint tíz évig, 1961. július 31-ig töltötte be. A kezdetkor új egyetemen az épületek még nem készültek el, az oktatás a városban szétszórt helyeken történt. Csak 1952 őszén sikerült a rektornak az Egyetemvárosban megteremteni az oktatás alapszintű feltételeit.
Oktatói, egyetemi vezetői munkája mellett tudományos és társadalmi feladatoknak is eleget tett: 1953-1974 között országgyűlési képviselő, 1953-1963 között az Ipari Bizottság elnöke, 1958-1973 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1963-1974 között pedig az Elnöki Tanács tagja volt. Mindemellett akadémiai bizottságok tagja és elnöke volt, öt évig az IUTAM (International Union of Theoretical and Applied Mechanics) magyar nemzeti bizottságának az elnöki tisztét is ellátta.
Elismerései:
- 1953 - Kossuth-díj
- 1961 - Munka Vörös Zászló érdemrendje
- 1968 - a Munka Érdemrend arany fokozata
- 1973 - Miskolc város díszpolgára
- 1973 - a Nehézipari Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora
- 1974 - a Magyar Népköztársaság Zászlórendje
1923.12.20, 102 éve történt:
Klatsmányi Árpád gépészmérnök, feltaláló, műegyetemi tanár (1923. december 20., Budapest - 2007. július 01., Budapest)
Gépészmérnöki oklevelét 1947-ben szerezte, 1947-től a Tungsramban tervező mérnökként dolgozott. 1949-től átkerült a gyár kutató laboratóriumába. 1951-től a Műszaki Egyetemen meghívott előadó, 1952-től tanszékvezető docens. 1956 után a forradalomban való szerepe miatt az egyetemről elbocsátották. Ezen időszakban indult meg intenzíven a magyar félvezető kutatás. 1959-től az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának (EMG) főkonstruktőreként Klatsmányi kezdeményezte az analóg méréstechnika intenzív lecserélését a digitális technikára. Kidolgozták és sorozatban gyártották a 60-as évek elején újdonságnak számító HUNOR elektronikus asztali számítógép családot, majd az EMG 830 moduláris számítógépet, amely az első teljes mértékben hazai fejlesztésű elektronikus számítógép volt. Moduláris felépítése, sínrendszere megfelelt az akkori technikai világszínvonalnak. 1970-ben az illetékes minisztérium a számítógépgyártást az EMG-től a Videoton gyárhoz helyezte át, ekkor Klatsmányi távozott az EMG-től, sok más szakértő társával együtt. Ezután 1983-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Kohó- és Gépipari Tudományos Tájékoztató Intézetben dolgozott, szakértőként belföldön és külföldön is megbízásokat kapott. A Műszaki Egyetemen és a Mérnök Továbbképző Intézetben sok éven át előadásokat tartott. A magyarországi elektronikus számítástechnikai fejlesztés úttörője volt.1968.12.20, 57 éve történt:
Sávoly Pál mérnök, statikus (1893. január 30., Budapest - 1968. december 20., Budapest)
A vezetésével épült hidak közül említendők a Naft-folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd. Ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (Casablanca, Mechra, Abbei stb.). Részt vett az óbudai Duna-híd (Árpád-híd) tervezésében. Ő tervezte a Boráros téri híd (Petőfi-híd) hídfőit, alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt. A II. világháború után közreműködött számos híd újjáépítésében. A Ferenc József-híd (Szabadság-híd), a szobi Ipoly-híd, majd a Lánchíd helyreállítási munkáinak volt a tervezője. Tervezte az 1958-ban átadott heluani (Egyiptom) 800 méter hosszú közúti és vasúti Nílus-hidat. Legjelentősebb alkotása a budapesti Erzsébet-híd újjáépítése, megszerkesztése.1976.12.20, 49 éve történt:
Korbuly János gépészmérnök (1893. január 02., Budapest - 1976. december 20., Budapest)
A budapesti József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. 1919 és 1946 között a csepeli Weiss Manfréd gyár mérnöke, 1939-től műszaki igazgatója volt. Itt elsősorban a traktor- és autógyártásban ért el kimagasló eredményeket. Irányításával készült el az első hazai kétütemű motor az első Magyarországon gyártott személy- és tehergépkocsikhoz. 1933-tól az összkerék meghajtású terepjáró gépkocsi és a V4 jelű harckocsi prototípusának tervezését irányította. 1948-tól a Hoffher és Schrantz gyár főmérnökeként traktorok, dömperek tervezését vezette. 1956-tól a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárban irányította az összkerék meghajtású traktortípusok tervezését. Aktív pályafutásának utolsó éveit a Ganz-MÁVAG Mozdony- és Gépgyár főmérnökeként töltötte.