ALMANACH
1877.03.19, 147 éve történt:
Kellner József mérnök (1877. március 19., Tata - 1943. július 20., Budapest)
Oklevelét 1899-ben szerezte. A Ganz Villamossági Gyár munkatársa és próbatermének főnöke (1900-1939). 1910-ben szabadalmaztatta a villamos tengely elvén alapuló berendezését a filmszalag és gramofon forgásának szinkronizálására. Később villamos gépek párhuzamos kapcsolására készített szinkronizáló berendezést, majd javításokat eszközölt az elektromos wattmérőn. 1923-ban vonatvilágításhoz készített dinamót, 1929-től pedig a Széchenyi Tudományos Társaság megbízásából dielektrikus vizsgálatokkal foglalkozott.1900.03.19, 124 éve történt:
Frédéric Joliot-Curie Nobel-díjas magkémikus (1900. március 19., Párizs - 1958. augusztus 14., Párizs)
Paul Langevin ajánlására lett 25 éves korában Mme Curie asszisztense a párizsi Rádium Intézetben. Éppen ebben az évben doktorált Irene Curie, aki édesanyja mellett a polónium alfa sugárzását kutatta. A két fiatal a következő évben házasságot kötött, közösen kutattak tovább. Ekkor vette fel Frédéric Joliot a Curie nevet is. 1930-ban a polónium elektrokémiai vizsgálatából doktorált. Feleségével közös kutatásaik legfontosabb eredménye a mesterséges radioaktív izotópok felfedezése, előállítása, ezek alkalmazhatóságának és kémiai tulajdonságaiknak vizsgálata volt, melyért 1935-ben - Mme Curie halála után egy évvel - kémiai Nobel-díjat kaptak. Elhagyva a Rádium Intézetet, önálló magkémiai laboratóriumot alapított, ahol már 1939-től kezdve a szabályozható nukleáris láncreakció létrehozásának lehetőségét kutatta munkatársaival. A második világháború során részt vett a francia ellenállási mozgalomban, 1942 óta a francia kommunista párt tagja volt. 1948-ban az ő irányításával készült el Franciaország első atomreaktora, melyben nehézvízzel lassították az U235-ből kilépő gyors neutronokat. Politikailag egyre jobban elkötelezte magát a Szovjetunió mellett, 1951-ben Sztálin-díjat kapott és a Béke Világtanács elnökévé választották, miközben akarva-akaratlanul is kiszorult a francia tudományos életből.1916.03.19, 108 éve történt:
Nagy Dezső gépészmérnök, egyetemi tanár (1841. december 06., Székesfehérvár - 1916. március 19., Budapest)
Főiskolai tanulmányait a pesti és a zürichi műegyetemen végezte, Zürichben szerzett oklevelet. 1867-68-ban tanársegéd, majd kétéves külföldi tanulmányutat tett. 1870-ben a pesti műegyetemen a gépszerkezettan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1882-től a mechanikai és elméleti géptani tanszék tanára volt 1913-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1894-ben ő szervezte meg a műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumának anyagvizsgáló kísérleti állomását, amelyet haláláig vezetett. Az építőanyagok és szerkezeti anyagok vizsgálata terén úttörő jelentőségű munkásságot fejtett ki, ez szolgált az első hazai építőanyag szabályzatok alapjául.1922.03.19, 102 éve történt:
Polinszky Károly vegyészmérnök, az MTA tagja (1922. március 19., Budapest - 1998. augusztus 15., Budapest)
1944-ben vegyészmérnöki, 1948-ban műszaki doktori oklevelet szerzett a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyetemen. 1948-1949-ig a Magyar Ásványolaj-és Földgázkísérleti Intézet osztályvezetője, 1949-1950-ig az általa megszervezett Nehézvegyipari Kutatóintézet igazgatója volt. 1953-1963-ig veszprémi egyetem szervetlen kémiai tanszékének vezetője, közben az egyetem dékánja és rektora is volt. 1963 és 1974 között művelődésügyi miniszterhelyettes, 1966-1974-ben az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézet igazgatója, 1974-ben művelődésügyi és 1974 és 1980 között oktatási miniszter volt. 1980-91-ben a BME kémia tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár, 1981-1987-ig az egyetem rektora. 1964-től az MTA tagja. Részt vett a vegyészmérnök képzés reformjának munkálataiban, s nagy szerepe volt abban, hogy a mérnöki tárgyak súlya megnőtt a tantervekben. Az ő javaslatára került Simonyi Károly professzor az egységes fizika-felvételi feladatokat összeállító bizottság élére.1727.03.20, 297 éve történt:
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, alkimista (1642. december 25., Woolsthorpe-by-Colsterworth - 1727. március 20., London)
1661-ben a cambridge-i Trinity College-ben tanult. Az egyetemen a tananyag mellett megismerkedett a heliocentrikus világrendszerrel, Galilei kísérleteivel, Descartes mechanikus materialista világmagyarázatával. 1665-ben fejezte be tanulmányait, matematika professzora, Isaac Barrow 1669-ben tanítványa javára lemondott katedrájáról. Newton felfedezte a binomiális tételt, kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Dolgozatot írt a színekről, vizsgálta a körmozgást és megállapította, hogy a bolygókra ható sugárirányú erő a Naptól mért távolság négyzetével arányosan csökken. Közreadta a végtelen sorokról írt dolgozatát, amely ismertté tette a nevét. Előadásait 1670-ben kezdte meg a fénytan kérdéseiről, ebből született az Optika első kötete. Fontos felismeréseket tett a színekkel kapcsolatban. 1671-ben készített tükrös távcsöve nagy sikert aratott, a Royal Society tagjává választották. Felfedezte a Newton-gyűrűket. A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica a modern fizika alapműve. Három mozgástörvénye vezetett el az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásához. 1703-ban foglalta el a Royal Society elnöki székét. Londonba költözött és ott a Pénzverde őre, majd vezetője lett.
A modern történelem egyik kiemelkedő tudósa. Korszakalkotó műve a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészítve azzal, hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.
Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, nem pedig a prizma fényt színező hatásának tudható be - ahogy Roger Bacon feltételezte a 13. században -, valamint feltételezte, hogy a fénynek részecske természete van.
Newton csakúgy, mint Leibniz, az analízis vagy más néven az infinitezimális kalkulus egyik megalkotója. Nevéhez fűződik a binomiális tétel bizonyítása és tetszőleges komplex kitevőre történő általánosítása.