ALMANACH

1998.11.24, 22 éve történt:
Kürti Miklós (Nicholas Kurti) magyar születésű angol kísérleti fizikus (1908. május 14., Budapest - 1998. november 24., Oxford) A Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, egy évvel Teller Ede után. Párizsban és Berlinben járt egyetemre, itt doktorált 1931-ben alacsonyhőmérséklet fizikai témából, Franz Simon témavezetésével. Még ebben az évben Franz Simon sikeresen megpályázott egy tanári állást az akkor Németországhoz tartozó Breslau műszaki egyetemén, tanársegédként magával vitte Kürti Miklóst is. Hitler hatalomra jutása után mindketten jobbnak látták elhagyni Németországot. Angliába mentek, Oxfordban a Clarendon Laboratory-ban kaptak állást. Kürti 1939-ben megkapta a brit állampolgárságot és a második világháború alatt bevonták az angliai titkos atomkutatási programba. Franz Simonnal 1945 után is folytatták közös alacsonyhőmérséklet-fizikai kutatásaikat. 1956-ban nekik sikerült először elérniük az egymilliomod kelvines "hőmérsékleti álomhatárt". Sajnos Simon ebben az évben meghalt, Kürtit viszont a Royal Society tagjává választották. Az USA több egyetemére is meghívták, hogy megismertesse őket az általa alkalmazott nukleáris mágneses hűtés elvével és gyakorlatával. Hobbija, kedvenc témája volt a kulináris problémák fizikai megközelítése és megoldása, erről nemcsak Angliában, de 1970-től Magyarországon is tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat "Fizikus a konyhában" címmel. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjaként többször is járt itthon. Hosszú életének befejeztével hamvai hazakerültek, sírja ma már Budapesten, a Kerepesi úti temetőben található.

1888.11.25, 132 éve történt:
Putnoky László vegyészmérnök, műegyetemi tanár (1888. november 25., Felsőzsákmárk - 1948. szeptember 09., Budapest) Vegyészmérnöki tanulmányait Karlsruhéban végezte 1911-ben. Műszaki doktori disszertációjának készítését Liverpoolban kezdte, majd Manchesterben Rutherford, Geiger és Hevesy György mellett részt vett az uránizotópokkal kapcsolatos kutatásokban. Utóbb Párizsban, majd ismét Karlsruhéban dolgozott, s Haber munkatársaként itt szerezte meg műszaki doktori oklevelét 1913-ban. Magyarországra visszatérve a budapesti műegyetemen 1918-tól a szervetlen kémia tanszék tanára. Főbb kutatási területei: az aktív kovasav tulajdonságainak vizsgálata, a bauxitok feltárása fémalumínium előállítása érdekében, zománcok összetételeinek és tulajdonságainak vizsgálata, a hazai nyersanyagok felhasználása finom üvegáruk előállításában.

1878.11.26, 142 éve történt:
Massány Ernő meteorológus, légügyi szakértő, csillagász (1878. november 26., Kispalugya - 1946. június 03., Budapest) A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1902-től az Országos Meteorológiai Intézet munkatársa. Jelentős szerepe volt a műszeres meteorológiai léggömbök magyarországi felbocsátásának megszervezésében. 1917-ben nyugdíjba ment, ekkor átvette az albertfalvai repülőgépgyár igazgatását. 1927-től újból a Meteorológiai Intézet prognózis osztályának a vezetője, 1943-ban igazgató helyettesi címmel nyugdíjba vonult. Részt vett a Magyar Aero Club, majd a Magyar Aero Szövetség megalakításában. 1911-ben a Magyar Automobil és Avitikai Szemlét, 1913-1917-ig az Aero c. lapot szerkesztette. Az ógyallai asztrofizikai obszervatóriumban Jupiter-észleléseket készített és a felhősávok periodikus változásait tanulmányozta, utóbb üstökös megfigyeléseket is végzett. Igen tevékeny és értékes tudomány népszerűsítő munkát folytatott.

1848.11.27, 172 éve történt:
Henry Augustus Rowland amerikai fizikus (1848. november 27., Honesdale - 1901. április 16., Baltimore) Az ohioi Wooster Egyetemen tanított. Néhány korai tanulmányát J. C. Maxwell tette közzé. 1876-ban nyerte el a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem fizika tanszékének vezető posztját. A tanszék elfoglalása előtt egyéves berlini tanulmányúton, Helmholtz mellett az elektromos töltésű testek mozgása során keltett mágneses teret vizsgálta. Baltimore-ba visszatérve újból meghatározta a hő mechanikai egyenértékét, pontosabban, mint az első méréseket végző J. P. Joule. Legfontosabb eredményeit a fény optikai rácson való elhajlásával kapcsolatban érte el. Az új, nagypontosságú osztógépével készített optikai rácsok a csillagászati spektroszkópia fontos eszközei lettek. Ő maga a Nap színképének pontosabb és részletesebb felmérését végezte (1888). 1899-1901 között az Amerikai Fizikai Társaság elnöke volt. Nevét a Hold túlsó félgömbjének egyik krátere, és a 10557. sz. kisbolygó őrzi. Számos szakegyesület tiszteletbeli tagja volt.

1978.11.27, 42 éve történt:
Szigeti György mérnökfizikus (1905. január 29., Szentes - 1978. november 27., Budapest) A vákuumfizika kiemelkedő művelője. Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gáztöltésű egyenirányítók és az elektroncsövek fejlesztésében ért el jelentős eredményeket. A katódsugárcsöveknél az elsők között vizsgálta a működő izzókatód elektronemissziója és a fém kristályszerkezete közötti kapcsolatot. Bay Zoltánnal közös szabadalma (USA) a szilícium-karbidból készült elektrolumineszcens fényforrás (a mai világító diódák őse). Megszervezte és vezette az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetet, ahol a vákuumtechnika, a szilárdtestfizika és a félvezetők hazai alkalmazásához szükséges alapkutatások folytak. 1954-től az MTA tagja.

1902.11.28, 118 éve történt:
Kozma László villamosmérnök, egyetemi tanár (1902. november 28., Miskolc - 1983. november 09., Budapest) A csehszlovákiai Brno német műszaki egyetemen 1930-ban megszerezte a villamosmérnöki diplomát. 1930-tól az antwerpeni Bell Telephone cég mérnöke volt, több szabadalmat adott be. A szabadalmak között volt egy távszámoló rendszer is, amelyen a számológépet, illetve az elektromágneses huzalmemóriákat bármilyen távolságból távgépírókon és telexhálózaton keresztül lehetett elérni. 1945 és 1949 között a budapesti Standard gyár műszaki igazgatója volt. 1949-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Villamosmérnöki Kar egyik alapítója. Az első koncepciós perek egyikében, a Standard-perben először halálra, majd pedig súlyos börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben rehabilitálták. 1958 végére megépítette az első működő jelfogós, programozható, digitális számítógépet hazánkban. 1960-1963 között a Villamosmérnöki Kar dékánja, irányításával hajtották végre az első oktatási tanterv reformot.

1803.11.29, 217 éve történt:
Christian Andreas Doppler osztrák fizikus (1803. november 29., Salzburg - 1853. március 17., Velence) 1822-1825 között a bécsi műegyetemen tanult, majd szerzett oklevelet. Ezután Salzburgban folytatott filozófiai és matematikai tanulmányokat. 1829-1833 között a bécsi műegyetem felsőbb matematika tanszékén tanársegéd. 1835-től a prágai reáliskola tanára. 1837-től helyettes tanár, majd a gyakorlati geometria tanára (1841) a prágai műszaki egyetemen. 1848-49-ben a selmeci akadémián a matematika-fizika-mechanika tanára. 1848-51-ben a bécsi műegyetemen a gyakorlati geometria, majd 1851-53-ban a bécsi tudományegyetemen a fizika professzora. 1848-től a bécsi tudományos akadémia tagja. A róla elnevezett Doppler-effektus elvének felfedezője.

1898.11.29, 122 éve történt:
Pöschl Ede bányamérnök (1820. május 10., Bécs - 1898. november 29., Budapest) Győrben jogot, majd 1837-1839-ben Selmecbányán bányászati tanulmányokat végzett. 1843-1845 között Bécsben folytatta természettudományi, műszaki tanulmányait. Visszatérve 1846-ban kincstári szolgálatba lépett. 1850-ben a selmecbányai akadémia ideiglenes, 1855-től az építészet és az ábrázoló geometria r. tanára. 1873-tól az akadémia igazgatója volt. Szakcikkei a Berg- und Hüttenmannisches Jahrbuchban, azon kívül a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg. Unokája Pattantyús Ábrahám Géza gépészmérnök, akadémikus.

1975.11.29, 45 éve történt:
Kovácsházy (Kovácsházi) Ernő gépészmérnök (1913. augusztus 25., Budapest - 1975. november 29., Budapest) Oklevelét a budapesti műszaki egyetemen szerezte 1937-ben. 1945-48-ban a Nehézipari Központ Autótervezési Intézetében dolgozott. 1948-59-ben a Járműfejlesztési Intézet főkonstruktőre, majd főosztályvezetője, 1959-től haláláig a Ganz-MÁVAG csoportvezetője, utóbb főkonstruktőre. A Kossuth- díj ezüst fokozatát a 300-as típusú tehergépkocsi megkonstruálásában és sorozatgyártásra alkalmas prototípus előállításában végzett kiemelkedő munkásságáért kapta. A gépjárművek szerkezettanáról tankönyveket is írt ipari technikumok számára.