ALMANACH
1891.09.07, 135 éve történt:
Zamaróczy Jenő gépészmérnök (1891. szeptember 07., Trencsén - 1957. december 16., Budapest)
Oklevelét 1913-ban szerezte a Műegyetemen. Az 1930-as évek elején Magyarországon elsőként megvalósította az elemi műveletekre beosztott és kizárólag műveleti utasítások alapján vezetett és szervezett alkatrészgyártást, mely az illesztésmentes szerelést lehetővé tette. A II. világháború után a Danuviát rövid idő alatt az országos gépi szerszámellátás központjává fejlesztette. 1954-től a Diósdi Gördülőcsapágygyárban működött élete végéig.1948.09.09, 78 éve történt:
Putnoky László vegyészmérnök, műegyetemi tanár (1888. november 25., Felsőzsákmárk - 1948. szeptember 09., Budapest)
Vegyészmérnöki tanulmányait Karlsruhéban végezte 1911-ben. Műszaki doktori disszertációjának készítését Liverpoolban kezdte, majd Manchesterben Rutherford, Geiger és Hevesy György mellett részt vett az uránizotópokkal kapcsolatos kutatásokban. Utóbb Párizsban, majd ismét Karlsruhéban dolgozott, s Haber munkatársaként itt szerezte meg műszaki doktori oklevelét 1913-ban. Magyarországra visszatérve a budapesti műegyetemen 1918-tól a szervetlen kémia tanszék tanára. Főbb kutatási területei: az aktív kovasav tulajdonságainak vizsgálata, a bauxitok feltárása fémalumínium előállítása érdekében, zománcok összetételeinek és tulajdonságainak vizsgálata, a hazai nyersanyagok felhasználása finom üvegáruk előállításában.2003.09.09, 23 éve történt:
Teller Ede atomfizikus (1908. január 15., Budapest - 2003. szeptember 09., Stanford)
A Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, utána első díjat nyert az Eötvös-versenyen matematikából és fizikából. Itthon kezdett műegyetemi tanulmányait Karlsruheban folytatta vegyészmérnöki szakon. Rövid müncheni tartózkodás után Lipcsében fejezte be egyetemi tanulmányait, Heisenberg irányításával doktorált fizikából. Utána Göttingenben, majd Londonban lett egyetemi oktató. 1934-ben megnősült, majd Bohr mellett dolgozott Rockefeller ösztöndíjas kutatóként Koppenhágában. Itt ismerkedett meg George Gamow-val, a Szovjetunióból szerencsésen elmenekült fizikussal. 1935-ben Gamow mellé hívták meg a George Washington Egyetemre. A Földön megvalósítható fúziós magreakció ötletét Fermi vetette fel Tellernek 1941-ben. Ezután Chicagoban, majd Los Alamosban, miközben az odahívott fizikusok az uránon felfedezett maghasadás megszelídítésén (atomreaktor) illetve bombává alakításán (atombomba) dolgoztak, Teller az atombombával begyújtható fúziós "szuperbomba" megvalósíthatóságát kutatta. 1945 után a fizikusok nagy része befejezettnek gondolta az atombombával kapcsolatos kutatásokat, Teller azonban folytatni akarta. Miután 1949-ben a Szovjetunió is felrobbantotta saját atombombáját, a kiéleződött politikai helyzetben Teller megkapta Ttruman elnök támogatását a hidrogénbomba kifejlesztésére. Az általa irányított kutató csoport tervei alapján készült deutérium trícium bombával 1951-től kezdve hajtottak végre kísérleti robbantásokat a Csendes óceán felett. Közben Teller újra összeütközésbe került a fizikusok többségével (Oppenheimer ügy). Utolsó "nagy dobása" a "csillagháborús" rakétaelhárító terv volt az 1980-as években, melyet Reagan elnök karolt fel és amely végül is közvetve a Szovjetunió felbomlásához vezetett. Az 1990-es években többször járt újra Magyarországon. Érdekes és lebilincselő előadásokat tartott és magas állami kitüntetésben (Corvin lánc) is részesült. Ő volt az utolsó "marslakó", aki saját megélt élményei alapján beszélhetett itthon a többiekről: Kármán Tódorról, Szilárd Leóról, Wigner Jenőről, Neumann Jánosról.1816.09.11, 210 éve történt:
Carl Friedrich Zeiss német optikus-finommechanikus (1816. szeptember 11., Weimar - 1888. december 03., Jena)
A Jenai Carl Zeiss Művek alapítója. Fiatalon dr. Friedrich Körner jenai optikus-finommechanikus műhelyében dolgozott, e mellett előadásokat hallgatott a jenai és bécsi egyetemen. 1846-ban saját optikai és műszerkészítő műhelyt alapított Jenaban, ahol főleg mikroszkópokat készített. Elméletileg is foglalkozott a lencsehibák javításával és a képalkotás tökéletesítésével. Műhelyében nagyon jó minőségű földmérő, csillagászati és más optikai eszközök készültek. 1866-ban együttműködésbe kezdett Ernst Abbe egyetemi tanárral, aki pontos elméleti számításokkal megalapozta a mikroszkóp- és távcsőlencsék tökéletesítését, 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. 1882-ben kapcsolatot teremtett Otto Schott vegyészmérnökkel, aki ideális törésmutatójú lencsék előállításához üveggyárat alapított Jenaban. Ez az üveggyár lett később a Zeiss-művek egyedüli nyersanyag szállítója. A Zeiss Művek, nagyrészt Abbe kezdeményezésére úttörő volt a szociális intézkedések bevezetésében, 1875-ben valósították meg a gyár alkalmazottainak egészségbiztosítási rendszerét, csökkentették a munkások munkaidejét.1899.09.12, 127 éve történt:
Sztrókay Pál gépészmérnök (1899. szeptember 12., Budapest - 1964. december 31., Budapest)
1917-ben megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat Tanulóversenyét fizikából (ezt a versenyt nevezik ma Eötvös-versenynek). Mérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1922-ben. 1922-1924 között a Siemens Művek berlini, majd bécsi üzemének mérnöke. 1926-ban a Ganz Villamossági Gyár szolgálatába lépett, s élete végéig ott működött, 1938-tól a gyár készülékszerkesztési, 1941-től az erőátviteli és vasútosztályának vezetője. A 2. világháború után megszervezte a gyár önálló, kizárólag villamos vontatási kérdésekkel foglalkozó vasútosztályát, melynek 1963-ig vezetője volt. 1964-től műszaki tanácsadóként szolgált. Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a fázisváltós mozdonyok kapcsoló berendezéseinek megszerkesztésében. Kifejlesztette a diesel-villamos járművek korszerű szabályozását s ezzel lerakta hazai gyártásuk alapját. Élete utolsó éveiben a korszerű szilícium egyenirányítós villamos mozdonyok hazai gyártásának előkészítésével foglalkozott.1840.09.13, 186 éve történt:
Roller Mátyás tanító, majd tanársegéd (1840. szeptember 13., Üröm - 1898. november 08., Budapest)
Tanítói oklevelet szerzett, majd 6 évi tanítás után 1864-ben állását feladva beiratkozott a Polytechnikumba, ahol a gépészmérnöki kart végezte el. 1868-ban, közvetlenül oklevelének megszerzése után már tanársegédként alkalmazták, e két éves időszakban fordult érdeklődése a csillagászat felé. Az üstökös pályákkal és földrajzi helymeghatározásokkal foglalkozott. Elsőként mutatta ki a rövid periódusú üstökösök félnagytengelyének bolygó távolságok szerinti csoportosulását (üstökös családok). Magyarország földmágneses felméréséhez földrajzi helymeghatározásokat végzett Schenzl Guidó számára.