ALMANACH
1816.09.11, 207 éve történt:
Carl Friedrich Zeiss német optikus-finommechanikus (1816. szeptember 11., Weimar - 1888. december 03., Jena)
A Jenai Carl Zeiss Művek alapítója. Fiatalon dr. Friedrich Körner jenai optikus-finommechanikus műhelyében dolgozott, e mellett előadásokat hallgatott a jenai és bécsi egyetemen. 1846-ban saját optikai és műszerkészítő műhelyt alapított Jenaban, ahol főleg mikroszkópokat készített. Elméletileg is foglalkozott a lencsehibák javításával és a képalkotás tökéletesítésével. Műhelyében nagyon jó minőségű földmérő, csillagászati és más optikai eszközök készültek. 1866-ban együttműködésbe kezdett Ernst Abbe egyetemi tanárral, aki pontos elméleti számításokkal megalapozta a mikroszkóp- és távcsőlencsék tökéletesítését, 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. 1882-ben kapcsolatot teremtett Otto Schott vegyészmérnökkel, aki ideális törésmutatójú lencsék előállításához üveggyárat alapított Jenaban. Ez az üveggyár lett később a Zeiss-művek egyedüli nyersanyag szállítója. A Zeiss Művek, nagyrészt Abbe kezdeményezésére úttörő volt a szociális intézkedések bevezetésében, 1875-ben valósították meg a gyár alkalmazottainak egészségbiztosítási rendszerét, csökkentették a munkások munkaidejét.1899.09.12, 124 éve történt:
Sztrókay Pál gépészmérnök (1899. szeptember 12., Budapest - 1964. december 31., Budapest)
1917-ben megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat Tanulóversenyét fizikából (ezt a versenyt nevezik ma Eötvös-versenynek). Mérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1922-ben. 1922-1924 között a Siemens Művek berlini, majd bécsi üzemének mérnöke. 1926-ban a Ganz Villamossági Gyár szolgálatába lépett, s élete végéig ott működött, 1938-tól a gyár készülékszerkesztési, 1941-től az erőátviteli és vasútosztályának vezetője. A 2. világháború után megszervezte a gyár önálló, kizárólag villamos vontatási kérdésekkel foglalkozó vasútosztályát, melynek 1963-ig vezetője volt. 1964-től műszaki tanácsadóként szolgált. Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a fázisváltós mozdonyok kapcsoló berendezéseinek megszerkesztésében. Kifejlesztette a diesel-villamos járművek korszerű szabályozását s ezzel lerakta hazai gyártásuk alapját. Élete utolsó éveiben a korszerű szilícium egyenirányítós villamos mozdonyok hazai gyártásának előkészítésével foglalkozott.1840.09.13, 183 éve történt:
Roller Mátyás tanító, majd tanársegéd (1840. szeptember 13., Üröm - 1898. november 08., Budapest)
Tanítói oklevelet szerzett, majd 6 évi tanítás után 1864-ben állását feladva beiratkozott a Polytechnikumba, ahol a gépészmérnöki kart végezte el. 1868-ban, közvetlenül oklevelének megszerzése után már tanársegédként alkalmazták, e két éves időszakban fordult érdeklődése a csillagászat felé. Az üstökös pályákkal és földrajzi helymeghatározásokkal foglalkozott. Elsőként mutatta ki a rövid periódusú üstökösök félnagytengelyének bolygó távolságok szerinti csoportosulását (üstökös családok). Magyarország földmágneses felméréséhez földrajzi helymeghatározásokat végzett Schenzl Guidó számára.1638.09.14, 385 éve történt:
Pierre Vernier francia matematikus, mérnök (1584. augusztus 19., Ornans - 1638. szeptember 14., Ornans)
Hadmérnökként, kincstári igazgatóként, várkapitányként működött a spanyol Habsburg kormányzat alatt. Munkásságának fő terepe a térképészet és mérések tudománya volt. Több város védelmi megerősítését tervezte. Leghíresebb műve "La Construction, l'usage, et les propriétés du quadrant nouveau de mathématiques" (1631), amelyben trigonometrikus függvények táblázatát állította össze. Ebben írta le legfontosabb találmányát, a nóniusz nevű eszközt, mely lehetővé teszi a leolvasás pontosságának növelését hosszmérő és szögmérő műszereknél. A nóniuszt ő nevezte el Pedro Nunezről. Csak később, a 18. század közepén kapcsolták az eszközt Vernier nevéhez, angolul a "Vernier-skálát" használó eszközök nevében szerepel Vernier neve, pl. Vernier tolómérce.1873.09.16, 150 éve történt:
Gáti Béla villamosmérnök, feltaláló (1873. szeptember 16., Ács - ? USA)
1903-1918-ig a Postakísérleti Állomás vezetője volt. Az elektrotechnika széles területén, főleg a gyengeáramú kutatásokban nemzetközileg elismert tekintély volt. Saját tervezésű mérőműszere a technikai irodalomban általánosan ismert. 1927-ben egy nagy európai konferencián mutatta be Jedlik motorját és dinamóját. Úttörő jellegű munkát végzett a gyors táviratozási módszerek kidolgozásával, telefonfrekvenciájú áramokkal való táviratozással stb. Nevéhez fűződik az abc hangjainak első lefényképezése, a távíróvezetékeken való telefonálás, a távíróvezetékek pupinírozása és Thomson-csészékkel való ellátása is. A Révai Lexikon elektrotechnikai témájú szócikkeinek szerzője.1893.09.16, 130 éve történt:
Szent-Györgyi Albert biokémikus, Nobel-díjas (1893. szeptember 16., Budapest - 1986. október 22., Woods Hall)
Tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakterológia, majd a fizika-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F. G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot és a Boston melletti Woods Hallban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".1908.09.16, 115 éve történt:
Keszler Gyula gépészmérnök, közgazdasági mérnök (1908. szeptember 16., Tapolca - 1976. november 06., Budapest)
A budapesti műegyetemen gépészmérnöki oklevelet, majd közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. A csepeli Weiss Manfréd-gyár szerkesztési osztályán dolgozott 1934-1936. között, 1936-ban a MÁV-hoz szerződött, s hosszú időn keresztül a budapesti járműjavítókban osztályvezető, majd 1953-tól a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban csoportvezető. 1949-ben a budapesti műszaki egyetem vasúti géptan tanszékén előadó, 1953-ban a közlekedési műszaki egyetem oktatója, 1970-ig tanszékvezető docense. 1967-ben megszervezte a járműjavító szakmérnöki szakot, melynek haláláig vezetője volt.1918.09.16, 105 éve történt:
Gagyi Pálffy András bányamérnök (1918. szeptember 16., Godinesd - 1988. május 23., Budapest)
Erdélyi bányászcsaládból származott. A temesvári műegyetemen bánya- és kohómérnöki oklevelet szerzett 1942-ben. Nagybánya, Tatabánya és Sopron után 1945-től Recsken főmérnök, ahol 1948-tól kezdve érckutatási programokat is irányított. Mintegy 20 új érc- és ásványelőkészítő-mű és bányaüzem technológiai fejlesztése fűződik tevékenységéhez. 1964-től az Országos Érc- és Ásványbányák igazgató helyettese, 1979-1984-ig igazgatója. Kidolgozta a recski mélyszinti ércesedés kutatását és feltárását, továbbá a hasznosítás műszaki-gazdasági koncepcióját.1977.09.16, 46 éve történt:
Corchus Géza gépészmérnök (1885. december 01., Budapest - 1977. szeptember 16., Budapest)
Tanulmányait Charlottenburgban és Budapesten folytatta. 1931-ben kezdett foglalkozni szivattyúkkal. 1932-ben a Mazalán Gépgyár Fertő utcai telepén szivattyúgyártó üzemet szervezett. Az általa szerkesztett járókerekek némelyikét ma is gyártják. 1950-ben a Kis-szivattyúgyár főkonstruktőre lett. Az MTA Vízgépészeti Szakbizottságának tagjává választották 1951-ben. Itt Pattantyús Ábrahám Gézával és Gorup Ferenccel meghatározta a több fokozatú szivattyúk országos tipizálását. 1952-től a budapesti műszaki egyetemen tanított.