ALMANACH

1944.07.13, 76 éve történt:
ifj. Rubik Ernő (1944. július 13., Budapest) a Rubik Kocka feltalálója.Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló. Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1975-ig építésztervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint a játékszoftverek fejlesztése és az építészeti témák kötik le. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el.Elismerései:
  • BNV-díj (1978)
  • Magyar Népköztársaság Állami Díja (1983) – A térbeli szerkezetek szemléltetésére és oktatására kidolgozott, a tudományos kutatást is több irányban inspiráló megoldásaiért
  • Gábor Dénes-díj (1995)
  • Jedlik Ányos-díj (1996)
  • Kossuth-díj (2007)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)
  • Prima Primissima díj (2010)
  • Hazám-díj (2012)

1846.07.15, 174 éve történt:
Megnyitották az ország első vasútvonalát Pest és Vác között. Az esemény jelentőségét felismerő Petőfi Sándor írta Vasuton című versében: „… Száz vasutat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot…”

1963.07.17, 57 éve történt:
Nádai Árpád Ludwig magyar-amerikai gépészmérnök, egyetemi tanár (1883. április 03., Budapest - 1963. július 17., Pittsburgh)1906-ban Zürichben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy ideig a budapesti Schlick-gyárban dolgozott, majd Münchenben vállalt tervezőmérnöki állást. 1909-1912-ig a berlini műegyetemen Eugen Meyer mellett tanársegéd. 1911-ben műszaki doktori képesítést nyert. 1919-ben a Felix Klein által Göttingenben alapított kutatóintézetbe került. 1926-tól a göttingeni egyetemen az alkalmazott mechanika r. tanára. 1929-ben Pittsburghbe költözött, s itt a Westinghouse Electric Company gépészmérnök szakértője és tanácsadója. Tudományos munkássága a rugalmasságtan körében maradandó értékű; úttörő jelentőségűek a lemezelméletre vonatkozó kutatásai. Munkássága utolsó időszakában főként a fémek folyása és törési jelenségei foglalkoztatták.