ALMANACH

1873.09.16, 151 éve történt:
Gáti Béla villamosmérnök, feltaláló (1873. szeptember 16., Ács - ? USA) 1903-1918-ig a Postakísérleti Állomás vezetője volt. Az elektrotechnika széles területén, főleg a gyengeáramú kutatásokban nemzetközileg elismert tekintély volt. Saját tervezésű mérőműszere a technikai irodalomban általánosan ismert. 1927-ben egy nagy európai konferencián mutatta be Jedlik motorját és dinamóját. Úttörő jellegű munkát végzett a gyors táviratozási módszerek kidolgozásával, telefonfrekvenciájú áramokkal való táviratozással stb. Nevéhez fűződik az abc hangjainak első lefényképezése, a távíróvezetékeken való telefonálás, a távíróvezetékek pupinírozása és Thomson-csészékkel való ellátása is. A Révai Lexikon elektrotechnikai témájú szócikkeinek szerzője.

1893.09.16, 131 éve történt:
Szent-Györgyi Albert biokémikus, Nobel-díjas (1893. szeptember 16., Budapest - 1986. október 22., Woods Hall) Tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakterológia, majd a fizika-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F. G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot és a Boston melletti Woods Hallban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

1908.09.16, 116 éve történt:
Keszler Gyula gépészmérnök, közgazdasági mérnök (1908. szeptember 16., Tapolca - 1976. november 06., Budapest) A budapesti műegyetemen gépészmérnöki oklevelet, majd közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. A csepeli Weiss Manfréd-gyár szerkesztési osztályán dolgozott 1934-1936. között, 1936-ban a MÁV-hoz szerződött, s hosszú időn keresztül a budapesti járműjavítókban osztályvezető, majd 1953-tól a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban csoportvezető. 1949-ben a budapesti műszaki egyetem vasúti géptan tanszékén előadó, 1953-ban a közlekedési műszaki egyetem oktatója, 1970-ig tanszékvezető docense. 1967-ben megszervezte a járműjavító szakmérnöki szakot, melynek haláláig vezetője volt.

1918.09.16, 106 éve történt:
Gagyi Pálffy András bányamérnök (1918. szeptember 16., Godinesd - 1988. május 23., Budapest) Erdélyi bányászcsaládból származott. A temesvári műegyetemen bánya- és kohómérnöki oklevelet szerzett 1942-ben. Nagybánya, Tatabánya és Sopron után 1945-től Recsken főmérnök, ahol 1948-tól kezdve érckutatási programokat is irányított. Mintegy 20 új érc- és ásványelőkészítő-mű és bányaüzem technológiai fejlesztése fűződik tevékenységéhez. 1964-től az Országos Érc- és Ásványbányák igazgató helyettese, 1979-1984-ig igazgatója. Kidolgozta a recski mélyszinti ércesedés kutatását és feltárását, továbbá a hasznosítás műszaki-gazdasági koncepcióját.

1977.09.16, 47 éve történt:
Corchus Géza gépészmérnök (1885. december 01., Budapest - 1977. szeptember 16., Budapest) Tanulmányait Charlottenburgban és Budapesten folytatta. 1931-ben kezdett foglalkozni szivattyúkkal. 1932-ben a Mazalán Gépgyár Fertő utcai telepén szivattyúgyártó üzemet szervezett. Az általa szerkesztett járókerekek némelyikét ma is gyártják. 1950-ben a Kis-szivattyúgyár főkonstruktőre lett. Az MTA Vízgépészeti Szakbizottságának tagjává választották 1951-ben. Itt Pattantyús Ábrahám Gézával és Gorup Ferenccel meghatározta a több fokozatú szivattyúk országos tipizálását. 1952-től a budapesti műszaki egyetemen tanított.

1783.09.18, 241 éve történt:
Leonard Euler svájci matematikus és fizikus (1707. április 15., Basel - 1783. szeptember 18., Szentpétervár) Teológiát kezdett tanulni, de több kedvet érezve a matematikához, Johann Bernoulli tanítványa lett. Barátságot kötött tanára két fiával, Nicolaus-szal és Daniel-lel. A két Bernoulli fiú meghívta őt a szentpétervári akadémiára, ahol hamarosan az akadémia első számú matematikusa lett. Tizennégy évig maradt Szentpéterváron. Ez alatt 130 művet írt meg, nevelte a tudományos utánpótlást és Oroszország térképeinek szerkesztésén is dolgozott. 1741-ben meghívást kapott a berlini akadémia élére, ezeket az éveket fémjelzi még mintegy 275 kötetnyi tudományos munka. 1766-ban családostól visszaköltözött Szentpétervárra. Az életéből hátralévő 17 évet is munkával töltötte. Ebben az sem gátolta, hogy közben teljesen megvakult. Mintegy 415 kötetet diktált le inasának és tanítványainak. A 18. század legtermékenyebb matematikusa volt. Euler kézikönyvei átfogják és és szintetizálják az egész 18. századi matematikát. A felsőbb matematikai jelölések jó része tőle származik. A matematika szinte minden területén maradandót alkotott. Művei sok későbbi kutatás kiindulópontjául szolgáltak.

1906.09.18, 118 éve történt:
Lindenmayer Kálmán gépészmérnök, vízügyi szakember (1906. szeptember 18., Budapest - 1971. december 26., Budapest) 1932-ben a budapesti műegyetemen végezte tanulmányait. 1933-tól a Fővárosi Vízműveknél gyakornok, 1936-tól mérnök, majd helyettes osztályvezető 1944-ig. 1944-ben a vízművek káposztásmegyeri főtelepének vezetője lett. E minőségében a telep dolgozóinak segítségével sikerült megakadályoznia, hogy a német megszállók a vízszolgáltató létesítményeket tönkretegyék és az üzemanyagot elhurcolják. 1950-ben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kommunális Osztályának főmérnöke, 1956-tól a Fővárosi Vízművek igazgatója volt. Irányításával létesült a káposztásmegyeri nagy felszíni vízmű. Hosszú időn át a Fővárosi Szimfonikus Zenekar koncertmestere is volt.

1843.09.19, 181 éve történt:
Gustave-Gaspard de Coriolis francia matematikus, mérnök (1792. május 21., Párizs - 1843. szeptember 19., Párizs) Párizsban az École Polytechnique analízis- és mechanika-tanársegéde volt 1816-38-ig. Első nagyobb könyvében, a Du calcul de l'effect des machines (A mechanikai hatás számításáról) c. műben vezette be a munka és a kinetikus energia fogalmát mai tudományos tartalmuknak megfelelően. Az alkalmazott mechanika kérdéseit elméleti elvek alapján közelítette meg. Elsőként írta le a forgó rendszerben mozgó testre ható,  azóta róla elnevezett erőt, amely óriási jelentőségű a meteorológiában, a ballisztikában és az oceanográfiában. A Földön a Coriolis-erő határozza meg az általános szélirányokat, ez váltja ki a hurrikánok és tornádók forgását. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

1908.09.19, 116 éve történt:
Victor Frederick Weisskopf osztrák-amerikai elméleti fizikus (1908. szeptember 19., Bécs - 2002. április 21., Newton) 1926-ban iratkozott be a bécsi egyetemre, 1928-ban Göttingenben folytatta a tanulmányait. Huszonkét éves korában Wigner Jenővel közösen kidolgozta a spektrumvonalak természetes vonalszélességének kvantumelméletét. Heisenberg, Schrödinger, Pauli és Niels Bohr mellett dolgozott a Dirac-féle kvantumelmélet által felvetett alapvető divergenciaproblémák vizsgálatában. A nácizmus uralomra jutása után 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Rochester Egyetemen kapott oktatói állást, és az atommagok fizikájának kutatásába kezdett. A Manhattan projekt résztvevőjeként Los Alamosba került, ahol az elméleti osztály vezetője, Hans Bethe helyettese lett. A háború befejeztével a híres Massachussets Institute of Techology (MIT) ajánlott fel neki professzori állást Cambridge-ben. Egyik legjobb tanítványa Kuti Gyula volt, akivel kidolgozta a proton összetett szerkezetének sokat idézett Kuti-Weisskopf-féle modelljét. Weisskopf elkötelezett híve lett a nukleáris leszerelésnek. 1961-ben a CERN főigazgatója, többek között az ő érdeme, hogy a CERN ma a részecskefizika egyik nagyhatalma.

1866.09.20, 158 éve történt:
Söpkéz Sándor gépészmérnök, műegyetemi tanár (1866. szeptember 20., Brád - 1938. október 24., Budapest) Budapesten szerzett mérnöki és műszaki doktori diplomát 1888-ban, Berlinben és Londonban is tanult. Gyakorlati működését a Ganz és Társa villamossági osztályán kezdte, majd a Siemens és Halske cégnél a kocsiépítő osztály vezetője. 1895-től MÁV-főmérnök és az elektromos osztály élén az elektromos vasútvilágítás és a pályaudvarok világításának bevezetését irányította. 1900-tól vasúti és hajózási felügyelő. 1899-ben műegyetemi magántanári képesítést nyert, majd 1908--1938-ig a II. elektrotechnikai tanszék vezetője volt. 1932-1933-ig a műegyetem rektora.

1913.09.20, 111 éve történt:
Böröcz István gépészmérnök, épületgépész, egyetemi tanár (1913. szeptember 20., Kassa - 1978. február 18., Budapest) Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett. Először az újjáépülő vasútnál dolgozott, mint a Közlekedési Tervező Vállalat, majd a Vasútterv gépészeti osztályvezetője. 1952-től vasúti főmérnök, később a Vegyterv gépészeti osztályvezetője. 1963-tól a gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos főmunkatársa, a mezőgazdasági épületgépészet tantárgy előadója volt. Közreműködött - többek között - az Engels téri autóbuszpályaudvar, a székesfehérvári vasútállomás, az élővizek tisztasága érdekében végzett kutatómunkája, a mezőgazdasági szennyvizek tisztítása, biológiai szennyvíztisztítás, trágyakezelési eljárások.

1703.09.22, 321 éve történt:
Vincenzo Viviani itáliai matematikus (1622. április 05., Firenze - 1703. szeptember 22., Firenze) Jezsuita iskolába járt, II. Ferdinánd Medici főherceg támogatására matematikakönyveket vett. Evangelista Torricelli tanítványává vált. Fizikával és geometriával kezdett foglalkozni. 1639-ben, 17 éves korában, Galileo Galilei segédje lett. 1642-ig - Galileo haláláig - tanítványa maradt. A levegő nyomásának kimutatását először ő végezte el 1643-ban. 1655 és 1656 között Viviani megszerkesztette az első kiadást Galileo összegyűjtött munkájából. Torricelli halála után 1647-ben, a firenzei Accademia dell'Arte del Disegno Vivianit nevezte ki Torricelli helyére. Viviani a főherceg kísérleti akadémiájának az első tagjai között volt. 1660-ban Viviani és Giovanni Alfonso Borelli kísérletet tettek arra, hogy meghatározzák a hang sebességét. 1661-ben az ingával és annak forgásával kísérletezett, 190 évvel megelőzve Foucaultot. 1703-ban halt meg, azonban a teljes munkásságát még halála előtt összegyűjtötte. Ezt később Luigi Guido Grandi publikálta.

1848.09.22, 176 éve történt:
James Dunlop skót-ausztrál csillagász (1793. október 31., Dalry - 1848. szeptember 22., Gosford) Fiatalon a csillagászat felé fordult, 17 évesen távcsövet épített, 1821-ben Sir Thomas Brisbane, Új Dél-Wales kormányzója az általa Sidney mellett alapított Paramatta obszervatórium másodasszisztensévé nevezte ki, ahol magasabb képzettséget szerzett és részt vett a déli csillagos égbolt pontos felmérésében. 1827-1831 között Skóciában, T. Brisbane roxburghi magán-csillagvizsgálójában kiadta a Paramatta-i mérések alapján 621 halvány ködfolt pontos jegyzékét. 1831-től újból Ausztráliában, a Paramatta Csillagvizsgáló felügyelője, itt adta ki 7835 halvány déli csillag alapvető katalógusát. Jelentős a déli égen felfedezett 256 kettőscsillag adatait tartalmazó katalógus, amelynek objektumait ma is DUN jelzéssel említik. 1829-ben az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével tüntették ki.

1852.09.22, 172 éve történt:
William Tierney Clark angol mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd tervezője (1783. augusztus 23., Bristol - 1852. szeptember 22., London) Diplomás mérnök, az angol mérnöki kamara tagja, az egyik legnevesebb hídépítő, amikor 1832-ben Széchenyi megismerkedik vele. Addigra már állt három lánchídja Angliában: a Hammersmith híd a Temze felett London külvárosában, a marlowi híd ugyancsak a Temze felett Buckinghamshire grófságban (Londontól északnyugatra), és a shorehami híd Londontól délre Brighton közelében Shoreham-by-Sea-ben. Ő volt a budapesti Széchenyi Lánchíd tervezője. Az általa tervezett lánchidak közül ma csak a budapesti, és a Marlow-i áll.

2006.09.22, 18 éve történt:
Király Árpád mérnök, múzeumigazgató (1923. augusztus 19., Pápa - 2006. szeptember 22., Budapest) 1947-ben szerezte gépészmérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Pécsett, Komlón, majd Budapesten szervezte és irányította a villamos beruházásokat. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjaként hozta létre, majd igazgatta a Magyar Elektrotechnikai Múzeumot. 1993-ban alapította meg a Jedlik Ányos Társaságot, melynek főtitkáraként tevékenyen hozzájárult Jedlik Ányos emlékének megőrzéséhez. Számos sikeres kezdeményezése mellett egyetlen kudarca aggasztotta: nem sikerült elérnie, hogy az Esztergom és Párkány (Sturovo) között újjáépített hidat Jedlik Ányosról nevezzék el.