ALMANACH
1898.07.20, 128 éve történt:
Korodi (Kornfeld) Albert villamosmérnök, fizikus (1898. július 20., Budapest - 1995. március 28., Budapest)
1916-ban érettségizett a Markó utcai főreáliskolában, ahol matematika tanára Fröhlich Károly és Pólya György volt. Még abban az évben (akkor még Kornfeld néven) első díjat nyert a XXIII. Országos Eötvös Loránd Matematikai Tanulóversenyen. Néhány nappal később dicséretben részesült a báró Eötvös Loránd elnökletével megrendezett I. Károly Irén Fizikai Tanulóversenyen az első díjat nyert Jendrassik György és a második díjas Szilárd Leó mögött. Velük együtt iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára. Szilárddal együtt arra kényszerült, hogy külföldön folytassa tanulmányait, amit a Berlin Charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezett be, ahol villamosmérnöki oklevelet szerzett. Szilárd Leó hívására átment az AEG-Kutatóintézetbe, ahol egy csoport vezetésével bízták meg folyékony fém elektrodinamikus szivattyúzásával működő hűtőgép megvalósítására. 1933-ban jött vissza Magyarországra. 1950-ben lett az akkor megalakult Távközlési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és egy csoportot vezetett. Elsőként foglalkozott Magyarországon információelmélettel. Munkatársait mindig segítette, több fiatal kollégáját indította el a tudományos kutatás útján. Évtizedekig tagja volt tudományos egyesületeknek, így az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, a Neumann János Matematikai Társaságnak és a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek.1943.07.20, 83 éve történt:
Kellner József mérnök (1877. március 19., Tata - 1943. július 20., Budapest)
Oklevelét 1899-ben szerezte. A Ganz Villamossági Gyár munkatársa és próbatermének főnöke (1900-1939). 1910-ben szabadalmaztatta a villamos tengely elvén alapuló berendezését a filmszalag és gramofon forgásának szinkronizálására. Később villamos gépek párhuzamos kapcsolására készített szinkronizáló berendezést, majd javításokat eszközölt az elektromos wattmérőn. 1923-ban vonatvilágításhoz készített dinamót, 1929-től pedig a Széchenyi Tudományos Társaság megbízásából dielektrikus vizsgálatokkal foglalkozott.1991.07.21, 35 éve történt:
Varga József gépészmérnök, egyetemi tanár (1903. október 27., Tótpelsőc - 1991. július 21., Budapest)
Gépészmérnöki oklevelét 1925-ben szerezte meg a József Nádor Műegyetemen. Ezután hamarosan a Ganz Vagon- és Gépgyár általános gépészeti osztály vezetője lett. Irányítása alatt kezdődött a Jendrassik-féle feltöltős Diesel-motorok gyártása, a hidrodinamikus hajtóművek megvalósítása. Ezek is tették lehetővé, hogy a gyár a 30-as években Egyiptomban, Argentínában vasúti motorvonatokra kiírt tendereket nyerjen el. 1945-től főkonstruktőrként több osztályt is irányított. 1953-tól a BME Gépelemek Tanszékén egyetemi tanár. 1957-ben a Vízgépek tanszékvezetői tanára lett. 1965-1973 között a gépészmérnöki kar dékánja. Tanszéki munkássága a szivattyúkra, a hidrodinamikus tengelykapcsolókra, a kavitációs jelenségek mérésére terjedt ki. Az 1949-ben megszervezett Gépipari Tudományos Egyesület alapító tagja és elnöke volt. Varga József élen járt az elzárkózás éveiben nyugati előadók meghívásának és magyar szakemberek külföldi szereplésének megszervezésében. 1962-től olyan nemzetközi konferenciasorozatot kezdett meg, amelyet azóta is rendszeresen rendeznek meg az Egyesületben.1924.07.24, 102 éve történt:
Szily Kálmán fizikus, nyelvész, műegyetemi tanár, tudományszervező, az Akadémia főtitkára, majd főkönyvtárnoka (1838. június 29., Izsák – 1924. július 24., Budapest)
Régi nemes család leszármazottja. Nagyapja Szily Ádám részt vett a jakobinus mozgalomban, Laczkovics János barátja volt, és fogságot is szenvedett. Apja, Szily Ádám táblabíró volt, anyja Jeszenszky Karolina. Házasságukból 11 gyermek született. Elemi és gimnáziumi tanulmányait (6. osztályig) magántanulóként végezte. A gimnázium két utolsó évfolyamát Pesten a piaristáknál járta ki. 1856-1857-ben a József Ipartanodában, majd 1857-től a bécsi műegyetemen tanult. Az egyetemet 1860-ban végezte el. Hazatérve Sztoczek József tanársegédje lett az ipartanodában. 1869-ben a kísérleti természettan nyilvános rendes tanárává nevezték ki.
Szily Kálmánt 1880-ban a Vasárnapi Újság mint „éles eszű, megnyerő modorú” tudóst jellemezte aki „ékesen szóló, tapintatos, és maga ugy mint tudománya iránt rokonszenvet gerjeszteni képes tanár, kitűnő ismeretterjesztő és népszerűsítő; amellett nem közönséges szervező tehetség, s végre minden izében magyar, és tántorithatatlan hazafi”.
Legkiemelkedőbb eredményei az 1860-as évtizedben a termodinamika kérdéskörébe tartoztak. 1867-es akadémiai székfoglaló értekezésében a hőelmélet első és második alaptételének általános matematikai alakban való megfogalmazására vállalkozott. 1870 és 1889 között ő vezette a matematikai fizika és analitikai mechanika tanszéket. Miután a politechnikumot az 1871-72-es tanévtől Műegyetem néven egyetemi rangra emelték, az intézmény első rektora lett. A Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója, első főtitkára, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének első főszerkesztője. 1869-ben a Természettudományi Társulat főtitkáraként megindította a Természettudományi Közlönyt. A műszaki tudományos műnyelv és a műszaki irodalom fejlesztésének szükségességét felismerve érdeklődése a nyelvtudomány felé fordult. 1889. október 14-től 1905-ig az Akadémia főtitkára volt, akinek személyében először választottak az akadémikusok természettudóst főtitkárrá. 1889-ben megindította és 1905-ig szerkesztette az Akadémiai Értesítőt. 1905-ben az Akadémia főkönyvtárnokává nevezték ki, és még abban az évben megalapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, amelynek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelvnek, továbbá A magyar nyelvújítás szótárának szerkesztője volt. Nyelvészeti munkásságáért 1914-ben az Akadémia nagyjutalmával tüntették ki. 1894-ben tiszteletbeli bölcsészdoktor, 1917-ben tiszteletbeli műszaki doktora lett.1944.07.24, 82 éve történt:
Korbuly Károly gépészmérnök (1873. augusztus 11., Kolozsvár - 1944. július 24., Budapest)
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. A Ganz és Társa kötelékébe lépett, ahol rövidesen a villamossági gyár üzemfőnöke lett; itt ez időben készültek Kandó Kálmán É-olaszországi vasútvillamosításának mozdonyai és motorkocsijai. Kandó a kiváló műhelymunkát méltányolva meghívta a Vado Ligueri mozdonygyár műhelyfőnöki posztjára, ahol 1907-1915-ig működött. 1916-ban sikerült visszatérnie Budapestre és a Weiss Manfréd gyárban műszaki igazgató lett. Az 1. világháború után a gyár termelését átállította jármű-, mezőgazdasági gép, zománcedény-, ill. varrógép-gyártásra stb. A 30-as évekből való jelentős csőgyártási eljárása: a tolópadon nem gyűrűkkel, hanem görgős rendszerrel történt a cső nyújtása. Az előnyös eljárás szabadalmát több országba exportálták.1956.07.24, 70 éve történt:
Zemplén Géza kémikus, műegyetemi tanár (1883. október 26., Trencsén - 1956. július 24., Budapest)
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán végezte. Than Károly mellett dolgozott, majd 1905-ben a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián lett tanársegéd. 1907-ben állami kiküldetéssel Berlinbe küldték tanulmányútra. Itt négy évet dolgozott a szerves kémia nagy mesterénél, Emil Fischernél. Aminosavak és szénhidrátok szintézise képezte kutatási területét, legjelentősebb eredménye ezen időből az acetobróm-cellobióz szintézise. 1913-ban a Budapesti Műegyetem új Szerves Kémia Tanszékére hívták meg. A kutatás megszállottja volt, intézetében szünet nélkül szinte éjjel-nappal dolgoztak, s a munka élén ő haladt. Jó szemmel választotta ki munkatársait is; a legtöbb vezető magyar szerves kémikus tanítványai sorából került ki. Az MTA 1923-ban tagjává választotta, 1928-ban nagydíjával tüntette ki. 1947-ben egy évet a washingtoni egyetemen töltött kutatómunkával. 1948-ban az első Kossuth-díj arany fokozatával tüntették ki. Fontos szerepet játszott Zemplén és iskolája a magyar gyógyszeripar felfejlesztésében is.1843.07.25, 183 éve történt:
Horváth Ignác mérnök, műegyetemi tanár (1843. július 25., Budapest - 1881. április 18., Budapest)
Mérnöki diplomáját a pesti műegyetemen szerezte. 1866-67-ben a zürichi egyetemen folytatta tanulmányait, majd két évet töltött Franciaországban az erőmű- és géptan tanulmányozásával. 1869-ben hazatért és a műegyetemen a műszaki mechanika és alkalmazott hidraulika tanára lett. Korszerű vízsebességmérő műszert készített. Vízmérései nemzetközileg is jelentősek. Hazai viszonylatban úttörő munkát végzett az anyagvizsgálat terén is. Cikkeit nemcsak magyar, hanem francia és német szakfolyóiratok is közölték. 1874-től az MTA tagja.1900.07.26, 126 éve történt:
Diószeghy Dániel kohómérnök, egyetemi tanár (1900. július 26., Ungmogyorós - 1969. december 25., Budapest)
Oklevelét a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte 1925-ben. Pályáját a Ganz-gyárban kezdte, de rövidesen visszatért a soproni főiskolára, ahol a matematikai, majd a vaskohászati és tüzeléstani tanszék tanársegédje lett. 1936-tól a tüzeléstant oktatta, 1940-ben műszaki doktorátust szerzett. 1943-ban a tüzeléstani tanszék rk., 1947-től ny. r. tanára volt. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalakítása után annak tanára, a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet megalapítója, vezetője, majd igazgatója lett. Munkásságával a hazai tüzeléstan alapjait rakta le, és ennek oktatási módszereit fejlesztette.