ALMANACH
1866.09.20, 155 éve történt:
Söpkéz Sándor gépészmérnök, műegyetemi tanár (1866. szeptember 20., Brád - 1938. október 24., Budapest)
Budapesten szerzett mérnöki és műszaki doktori diplomát 1888-ban, Berlinben és Londonban is tanult. Gyakorlati működését a Ganz és Társa villamossági osztályán kezdte, majd a Siemens és Halske cégnél a kocsiépítő osztály vezetője. 1895-től MÁV-főmérnök és az elektromos osztály élén az elektromos vasútvilágítás és a pályaudvarok világításának bevezetését irányította. 1900-tól vasúti és hajózási felügyelő. 1899-ben műegyetemi magántanári képesítést nyert, majd 1908--1938-ig a II. elektrotechnikai tanszék vezetője volt. 1932-1933-ig a műegyetem rektora.1913.09.20, 108 éve történt:
Böröcz István gépészmérnök, épületgépész, egyetemi tanár (1913. szeptember 20., Kassa - 1978. február 18., Budapest)
Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett. Először az újjáépülő vasútnál dolgozott, mint a Közlekedési Tervező Vállalat, majd a Vasútterv gépészeti osztályvezetője. 1952-től vasúti főmérnök, később a Vegyterv gépészeti osztályvezetője. 1963-tól a gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos főmunkatársa, a mezőgazdasági épületgépészet tantárgy előadója volt. Közreműködött - többek között - az Engels téri autóbuszpályaudvar, a székesfehérvári vasútállomás, az élővizek tisztasága érdekében végzett kutatómunkája, a mezőgazdasági szennyvizek tisztítása, biológiai szennyvíztisztítás, trágyakezelési eljárások.1703.09.22, 318 éve történt:
Vincenzo Viviani itáliai matematikus (1622. április 05., Firenze - 1703. szeptember 22., Firenze)
Jezsuita iskolába járt, II. Ferdinánd Medici főherceg támogatására matematikakönyveket vett. Evangelista Torricelli tanítványává vált. Fizikával és geometriával kezdett foglalkozni. 1639-ben, 17 éves korában, Galileo Galilei segédje lett. 1642-ig - Galileo haláláig - tanítványa maradt. A levegő nyomásának kimutatását először ő végezte el 1643-ban. 1655 és 1656 között Viviani megszerkesztette az első kiadást Galileo összegyűjtött munkájából. Torricelli halála után 1647-ben, a firenzei Accademia dell'Arte del Disegno Vivianit nevezte ki Torricelli helyére. Viviani a főherceg kísérleti akadémiájának az első tagjai között volt. 1660-ban Viviani és Giovanni Alfonso Borelli kísérletet tettek arra, hogy meghatározzák a hang sebességét. 1661-ben az ingával és annak forgásával kísérletezett, 190 évvel megelőzve Foucaultot. 1703-ban halt meg, azonban a teljes munkásságát még halála előtt összegyűjtötte. Ezt később Luigi Guido Grandi publikálta.1848.09.22, 173 éve történt:
James Dunlop skót-ausztrál csillagász (1793. október 31., Dalry - 1848. szeptember 22., Gosford)
Fiatalon a csillagászat felé fordult, 17 évesen távcsövet épített, 1821-ben Sir Thomas Brisbane, Új Dél-Wales kormányzója az általa Sidney mellett alapított Paramatta obszervatórium másodasszisztensévé nevezte ki, ahol magasabb képzettséget szerzett és részt vett a déli csillagos égbolt pontos felmérésében. 1827-1831 között Skóciában, T. Brisbane roxburghi magán-csillagvizsgálójában kiadta a Paramatta-i mérések alapján 621 halvány ködfolt pontos jegyzékét. 1831-től újból Ausztráliában, a Paramatta Csillagvizsgáló felügyelője, itt adta ki 7835 halvány déli csillag alapvető katalógusát. Jelentős a déli égen felfedezett 256 kettőscsillag adatait tartalmazó katalógus, amelynek objektumait ma is DUN jelzéssel említik. 1829-ben az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével tüntették ki.1852.09.22, 169 éve történt:
William Tierney Clark angol mérnök, a budapesti Széchenyi lánchíd tervezője (1783. augusztus 23., Bristol - 1852. szeptember 22., London)
Diplomás mérnök, az angol mérnöki kamara tagja, az egyik legnevesebb hídépítő, amikor 1832-ben Széchenyi megismerkedik vele. Addigra már állt három lánchídja Angliában: a Hammersmith híd a Temze felett London külvárosában, a marlowi híd ugyancsak a Temze felett Buckinghamshire grófságban (Londontól északnyugatra), és a shorehami híd Londontól délre Brighton közelében Shoreham-by-Sea-ben. Ő volt a budapesti Széchenyi Lánchíd tervezője. Az általa tervezett lánchidak közül ma csak a budapesti, és a Marlow-i áll.2006.09.22, 15 éve történt:
Király Árpád mérnök, múzeumigazgató (1923. augusztus 19., Pápa - 2006. szeptember 22., Budapest)
1947-ben szerezte gépészmérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Pécsett, Komlón, majd Budapesten szervezte és irányította a villamos beruházásokat. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjaként hozta létre, majd igazgatta a Magyar Elektrotechnikai Múzeumot. 1993-ban alapította meg a Jedlik Ányos Társaságot, melynek főtitkáraként tevékenyen hozzájárult Jedlik Ányos emlékének megőrzéséhez. Számos sikeres kezdeményezése mellett egyetlen kudarca aggasztotta: nem sikerült elérnie, hogy az Esztergom és Párkány (Sturovo) között újjáépített hidat Jedlik Ányosról nevezzék el.1872.09.23, 149 éve történt:
Richter Gedeon gyógyszerész (1872. szeptember 23., Ecséd - 1944. december 30., Budapest)
A modern hazai gyógyszeripar megteremtője. Főiskolai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Több budapesti gyógyszertárban volt gyakornok, majd 1897-1901 között Német-, Olasz-, Franciaországban és Angliában tett tanulmányutat. Hazatérve 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői úti Sas Gyógyszertárat. Itt berendezett laboratóriumában hazánkban elsőként kezdte meg - főként állati szervekből készült - organoterápiás készítmények előállítását (Tonogen, Suprareanl stb.). Ebből fejlesztette ki Kőbányán a nevét viselő európai színvonalú gyárat, a Richter Gedeon Nyrt. elődjét. Készítményei külföldön is keresettek voltak. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották a gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. 1944 végén a pesti Duna-parton a nyilasterror áldozata lett.1888.09.24, 133 éve történt:
Vladár Endre mérnök, mezőgazdász, egyetemi tanár (1888. szeptember 24., Bia - 1967. február 22., Keszthely)
1918-tól a magyaróvári Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás vezetője, 1931-től a keszthelyi Gazdasági Akadémia Műszaki tanszékének vezetője. Mérnökként jelentős munkát végzett a hazai mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése terén, a mezőgazdaság gépesítésének tekintélyes szakértője. Értékes meteorológiai tevékenységet is végzett, főleg a párolgásmérés nagyon problematikus kérdéseivel foglalkozott. A Keszthely és környékének csillagászati ismeretterjesztésének megalapítója.1848.09.25, 173 éve történt:
Süss Nándor német származású műszerész (1848. szeptember 25., Marburg - 1921. április 1., Budapest)
Ismert műszerész családból származott, dolgozott a marburgi egyetem számára is. 1876-ban a kolozsvári egyetem meghívta az Egyetem Mechanikai Állomás megszervezésére és vezetésére. A feladat elvégzése után 1884-ben a Budapesten létesített Állami Mechanikai Tanműhely vezetője lett, kinevezését Eötvös Loránd ajánlotta. A műhelyben készített műszereket a Calderoni cég értékesítette. 1900-ban a tanműhely megszűnt és Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet elnevezéssel magánvállalattá alakult át, majd 1918-ban Süss igazgatása mellett részvénytársasággá alakult. Geodéziai, erdészeti és bányamérő műszereket, valamint oktatási célokat szolgáló műszereket állítottak elő. Süss Nándor cége készítette 1890-től az Eötvös Loránd-féle torziós ingákat. Kiváló konstruktőr és oktató volt. Süss Nándor halála után 1939-ben a vállalat a Magyar Optikai Művek (MOM) nevet vette föl.1903.09.25, 118 éve történt:
Dr. Vörös Imre gépészmérnök, egyetemi tanár (1903. szeptember 25., Győr - 1984. augusztus 24., Budapest)
A budapesti József Műegyetemen 1926-ban gépészmérnöki, 1936-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen doktori oklevelet szerzett. 1926-1934 között a műegyetem több tanszékén volt tanársegéd, közben 1929-1930-ban 14 hónapos tanulmányutat tett Smith Jeremiah-ösztöndíjjal az USA-ban. 1934-1939 között a MÁVAG konstruktőre. 1947-49 között az Állami Műszaki Főiskola alapító igazgatója. 1949-50-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Karának dékánja, 1950-54 között rektora. A harmincas években több jelentős találmánya volt. Egyetemi professzorként a gépelemek mérési laboratóriumát fejlesztette ki, és a műanyag fogaskerekek számos elméleti és gyártási problémáját oldotta meg, tankönyv sorozatot írt.1868.09.26, 153 éve történt:
August Ferdinand Möbius német matematikus, topológus, csillagász (1790. november 17., Schlupforta - 1868. szeptember 26., Lipcse)
Lipcsében csillagászatot tanult, 1813-ban C. F. Gauss mellett a göttingeni csillagvizsgálóban dolgozott, majd Hallében matematikai tanulmányokat folytatott. 1842-ben Lipcsében egyetemi tanár, és a csillagvizsgáló igazgatója. A nem-euklideszi geometria egyik korai tanulmányozója. Elsősorban mint a topológia egyik kiemelkedő egyénisége ismert, nevét a Möbius-szalag, a számelméleti Möbius-transzformációk és a projektív geometriában ugyanígy nevezett transzformációk, valamint a Möbius inverziós formula örökíti meg. A csillagászatban elsősorban a Hold csillagfedésének pontos számításával, a bolygók csillagfedésének kiszámításával és az égimechanika egyes részletkérdéseivel foglalkozott eredményesen. A lipcsei egyetemi obszervatórium korszerűsítője. Emlékét a 28516. sz. kisbolygó is őrzi.1978.09.26, 43 éve történt:
Koncz István villamosmérnök (1907. december 7., Kolozsvár - 1978. szeptember 26., Budapest)
Oklevelét a bécsi Technische Hochschule hallgatójaként szerezte 1932-ben. 1932-41-ben Kolozsvárott egy magánszanatóriumban az orvosi gépek, röntgenkészülékek tervezője és szakértője volt. 1941-49-ben Budapesten a Magyar Philips Műveknél dolgozott, műszaki doktorátust tett 1949-ben. Megvalósította a rádióhoz szükséges nagy adócsövek hazai gyártását. Kidolgozta a fémtitán vákuumtechnikai előállításának módját, tanulmányozta a ritkafémek elektroncsövekben való felhasználhatóságát. A gázkisülések fizikájának problémakörében, az elektroncsövek híradástechnikai kutatásában végzett vizsgálatai jelentősek.