ALMANACH
1866.05.04, 160 éve történt:
Stark Lipót gépészmérnök (1866. május 04., Trencsén - 1932. december 17., Budapest)
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1887-ben. 1891-1893-ig a Ganz-gyár dél-amerikai erőmű-építkezéseinek vezetője. 1896-1910-ig a gyár főmérnöke volt. 1911-ben a konstantinápolyi elektromos művek vezérigazgatója, 1911-1919-ig Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek vezérigazgatója. A vezetékszámítás egyik úttörője. Székes körű irodalmi tevékenységet folytatott.1890.05.07, 136 éve történt:
James Hall Nasmyth skót fizikus, amatőr csillagász, gépgyáros (1808. augusztus 19., Edinburgh - 1890. május 7., London)
Apja, Alexander Nasmyth kora ismert festője, aki műszaki kérdések iránt is érdeklődött, ami nagy hatással volt fiára. Apja kis műhelyében 17 évesen gőzgépet épített, 1928-ban országúti gőz-mobilt. Miután maga is gépgyárban dolgozott, 1836-ban H. Gaskell-el Lancashireben gépgyárat alapított. Közreműködött az angliai vasutak és gőzhajók építésében. Több gépgyári találmánya közül nevezetes, a Nasmyth-gőzkalapács jelentős technikai újdonság volt. 1856-ban visszavonult az ipari tevékenységtől, és Kent grófságban, "Hammerfield" kastélyában csillagászati távcsövek építésével és megfigyelésekkel foglalkozott. Az általa tervezett (ma is kedvelt) távcső-szerelés kényelmessé teszi az észlelő munkáját. Legnagyobb reflektora, 51 cm-es főtükrével kora óriástávcsövei közé tartozott. James Carpenter csillagásszal (1840-1899) főleg a Hold a holdalakzatok formáival, keletkezésével foglalkozott. Holdtérképei alapján plasztikus modelleket készített, ezek fényképei illusztrálják Carpenterrel együtt írt, máig is értékes művét (The Moon - 1874). Tanulmányozta a napfelszín granulációit. Az Edinburghi Akadémia tagja, nevét egy holdkráter viseli.1878.05.08, 148 éve történt:
Rónai Gyula gépészmérnök (1878. május 08., Zagyvaróna - Inászó - 1943. augusztus 07., Budapest)
1900-ban mérnöki oklevelet szerzett, és a MÁV járműszerkesztési osztályának munkatársa lett. A nemzetközi szabványokra vonatkozó javaslatokat nemzetközi viszonylatban is feltűnést keltő tanulmányokkal készítette elő, melyekkel több ízben nyert jelentős hazai és külföldi pályadíjakat. Munkásságának legjelentősebb eredményei a három- és négytengelyű forgóvázas vasúti járművek tervezéséhez fűződnek. Több mint húsz nagy jelentőségű vasúttechnikai találmánya van. A Rónai-féle forgóvázat az 1941-től forgalomba állított könnyű gyorsvonati négytengelyű személykocsikon alkalmazzák. Különösen a sín és kerék kölcsönös viszonyáról szóló tanulmánya elismeréseképpen a Boroszlói Műszaki Egyetem 1935-ben műszaki doktorrá avatta.1850.05.09, 176 éve történt:
Joseph Louis Gay-Lussac francia vegyész, fizikus (1778. december 06., Saint-Léonard-de-Noblat - 1850. május 09., Párizs)
Tanulmányait Párizsban végezte. Berthollet tanítványa volt, később pedig asszisztense lett. 1808-ban légköri vizsgálatok során felfedezte a róla elnevezett térfogati törvényt, melyet sav bázis reakcióknál is megvizsgált és észrevette, hogy pl. az ammóniagáz, mint bázis a savval szintén egyszerű térfogatviszonyok szerint reagál. Ez a megállapítás vezette aztán el a többszörös súlyviszonyok törvényéhez. Megfigyelte azt is, hogy a tömény kénsav a nitrogén monoxidot feloldja és megfelelő torony segítségével a nitrózus gázokat újra fel lehet használni. Ezeket az ún. Gay-Lussac-tornyokat még ma is használják, s hosszú ideig az ólomkamrás kénsavgyártás volt az egyetlen olyan módszer, mellyel kénsavat tudtak előállítani. Fizikából az ideális gázok hőtágulására vonatkozó törvények, valamint a gázok szabad tágulásának kísérleti vizsgálata őrzik nevét a középiskolai és egyetemi oktatásban.1746.05.10, 280 éve történt:
Gaspard Monge francia matematikus (1746. május 10., Beaune - 1818. július 28., Párizs)
Az ábrázoló geometria megalkotója, az analitikus geometria úttörője. Ez a két irányzat azóta a projektív geometria részévé vált. Az oratoriánus szerzetesek beaune-i és lyoni kollégiumában tanult. Lyonban 16 éves korában fizikát, 1768 és 1783 között fizikát és matematikát tanított Méziéres-ben. 1780-ban a hidraulika tanárának nevezték ki a párizsi Louvre-ba. 1783 táján Párizsba ment, dolgozott abban a súly-és mértékbizottságban, amely 1791-ben kidolgozta a méterrendszert. 1794-95-ben a rövid életű École Normale-ban tanított. Itt engedélyezték számára, hogy ismertesse az ábrázoló geometria elveit. Új eljárásai forradalmasították a mérnöki tervezőmunkát. Neve ott van a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.1820.05.10, 206 éve történt:
Pöschl Ede bányamérnök (1820. május 10., Bécs - 1898. november 29., Budapest)
Győrben jogot, majd 1837-1839-ben Selmecbányán bányászati tanulmányokat végzett. 1843-1845 között Bécsben folytatta természettudományi, műszaki tanulmányait. Visszatérve 1846-ban kincstári szolgálatba lépett. 1850-ben a selmecbányai akadémia ideiglenes, 1855-től az építészet és az ábrázoló geometria r. tanára. 1873-tól az akadémia igazgatója volt. Szakcikkei a Berg- und Hüttenmannisches Jahrbuchban, azon kívül a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg. Unokája Pattantyús Ábrahám Géza gépészmérnök, akadémikus.1933.05.10, 93 éve történt:
Jónás Ödön K. mérnök, műegyetemi tanár (1851. december 10., Kassa - 1933. május 10., Budapest)
A budapesti műegyetemen 1872-ben szerezte oklevelét. 1872-től ugyanitt tanársegéd. 1873-ban a Tisza vidéki vasút mérnöke. 1874-ben a műegyetemen helyettes tanár, közben 1877-től reáliskola segédtanára, majd 1883-tól az általános géptan és géprajz ny. r. tanára. 1905-07-ben a műegyetem rektora. Gépészeti tárgyú cikkei főként a Gazdasági Mérnökben jelentek meg. Mint több műszaki és gazdasági testület és hatóság tagja tevékenyen részt vett az iparügyek igazgatásában és mint országgyűlési képviselő 1881-től a politikai életben is.1968.05.10, 58 éve történt:
Reuss Endre gépészmérnök, egyetemi tanár (1900. július 01., Budapest - 1968. május 10., Budapest)
Érettségije évében (1918.) matematikai pályázatát Eötvös Loránd-díjjal jutalmazták. Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte (1922.), ezután két évig a műszaki mechanika tanszéken volt tanársegéd, közben matematikát oktatott a Ludovika Akadémián. 1924-1950-ig a Fővárosi Gázműveknél mérnök, majd műszaki tanácsos. 1950-53-ban a Vegyiműveket Tervező Nemzeti Vállalat tervezési osztályát vezette, 1953-tól a műszaki egyetem műszaki mechanika tanszékén egyetemi tanár. 1955-57-ben a gépészmérnöki kar dékánja volt. A Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik c. folyóiratban 1930-ban publikált tanulmánysorozatával jelentősen hozzájárult a képlékenységtan matematikai megalapozásához. Az itt kifejtett alapvető jelentőségű, széles körben hivatkozott elméletet a szakirodalom, mint "Reuss-Prandtl-modellt” tartja számon.