Gépjármű Szakosztály

A Szakosztálynak kezdeményező szerepe volt a II. Világháború után megindult nagysorozatú közúti haszonjármű- és motorgyártás szakembergárdájának létrehozásában és továbbképzésében. A tudományos munka elősegítésére szak- és munkabizottságokat szervezett (motortechnikai, főegység, karosszéria és felépítmény, kenéstechnikai, akusztikai stb. bizottságok), tagjai munka- és érdeklődési körének megfelelően. Konferenciák, szakértői tanácskozások, előadások, tanfolyamok szervezésével segítette és segíti a járműgyártásban és üzemeltetésben dolgozó szakemberek naprakész tájékoztatását, fórumot biztosít a szakmai információ cseréjének és megvitatásának. A korai időszakban – a hazai járműipari struktúrának megfelelően – a Szakosztály haszonjármű, később kiemelten autóbusz orientált volt, ami mindmáig érezteti hatását. A Szakosztály meghatározó szerepet vállalt a nyomtatásban megjelenő Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek, 1999-től 2002-ig Járművek címen futó szaklap publikációkkal való ellátásában és szerkesztésében. A napjainkban meghatározó, külföldi érdekeltségű személyautó gyárakkal a Szakosztály kapcsolata informális.

A Gépjármű Szakosztály konferenciák, klubdélutánok és gyárlátogatások szervezésével segíti tagjai és vendégei szakmai tájékozódását és a kapcsolatépítést.

Hagyományos nagyrendezvényünk az Autóbusz Szakértői Tanácskozás. A sorozat 1970-ben indult, 2019-ben 50. alkalommal szerveztünk meg. A rendezvény eredeti célja szerint segítette a nemzetközi szintű magyar autóbuszipar létrejöttét, fejlődését. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár tömegtermelésének megszűnése után – a Magyar Autóbuszgyártók Szövetségével együttműködve – fórumot biztosít a hazai fejlesztők, gyártók és üzemeltetők számára, figyelemmel az autóbuszok korszerű közösségi közlekedésben játszott szerepére, valamint az új technológiák (gázüzem, hibrid és elektromos hajtás, járműautomatizálás) fejlődésének bemutatására is.

A járművek ma már másról, többről szólnak, mint akár csak 20 évvel ezelőtt. A hagyományos járműmechanika, a szilárdságtani, ergonómiai stb. kérdések megoldása továbbra is „szükséges minimum”, de a ma és a holnap járműveit nem csak ezek határozzák meg. A két legfontosabb új tényező az energiaforrások sokféleségének megjelenése és a járműautomatizálás.

Napjainkban a belsőégésű motorok még meghatározó energiaforrást jelentenek, de megjelentek a különböző szintű hibridhajtások, az akkumulátoros elektromos hajtás és tüzelőanyag cellák is. A prognózisok azt mutatják, hogy a jövőt ezek az új hajtásmódok dominálják, bár a hosszú távú műszaki megoldás nem látszik egyértelműen meghatározottnak. Ezzel együtt egyértelmű, hogy mind a járművek szerkezete, mind az üzemeltetés infrastruktúrája átalakul. A Szakosztály arra törekszik, hogy a tájékoztatás, a szakemberek felkészítése terén részese legyen ennek a folyamatnak.

A járművek automatizálása vonatkozásában a megfogalmazott távlati cél az önvezető járművek elterjedése. Jelenleg már piacérett megoldások a különböző vezetést segítő alrendszerek, de innen még hosszú az út az önvezető járművek széleskörű elterjedéséig. A felmerülő kérdések nem csak jármű-műszaki jellegűek, hanem számos más területet, a jogalkotást, az infrastruktúra fejlesztését, az önvezető járművek társadalmi elfogadtatását stb. is feltételezik. A Szakosztály arra törekszik, hogy a szűkebb jármű-műszaki vonatkozások mellett a teljes kérdéskört is tartsa szem előtt. Ezt szolgálta a 2019-ben megtartott Az innováció szerepe a közúti járművek automatizálásában konferencia.

A Szakosztály célja, hogy a hagyományos járműtechnikai szakterületeken túl foglalkozzon a jelenleg zajló átalakulásban érintett új technikákkal és az ezek alkalmazásához kapcsolódó, ezek elterjedését, elfogadtatását segítő témákkal.

A Szakosztály nemzetközi kapcsolatrendszere a FISITA-hoz és több külföldi autós mérnökegyesülethez kötődik. Az Egyesület 1973-tól tagja a FISITA-nak, a nemzeti autós mérnök egyesületek szövetségének és tagja az EAEC-nek, a FISITA európai szárnyának. A GTE képviseletét ezeken a fórumokon a Gépjármű Szakosztály látja el. 1978-ban Budapesten szervezhettük meg a FISITA világkonferenciát, 2007-ben az EAEC konferenciát, majd 2010-ben másodszor rendeztünk FISITA világkonferenciát. A FISITA tagság jelenleg is számos lehetőséget kínál a szakosztálynak és személy szerint a tagoknak, kiemelten a fiataloknak.

A Szakosztály több, mint egy évtizeden keresztül menedzselte Magyarország képviseletét és a magyar delegált, dr. Matolcsy Mátyás aktív részvételét az ENSZ-EGB/WP.29 bizottságban, amely szervezet a nemzetközi járműelőírások kidolgozását végzi. A Szakosztály tagjai ezen túlmenően is rendszeresen részt vesznek a nemzetközi előírás-harmonizációra irányuló tevékenységben, elősegítve az ország rendezett szakmai együttműködését az EU-val.

A hazai kapcsolatok terén meghatározó a társegyesületekhez (pl. MABUSZ, MAGE, MAJOSZ, KTE) való viszony. Az autósmérnök képzésben résztvevő egyetemekkel a kapcsolattartás elsősorban az ott oktató szakosztályi tagok révén valósul meg. Az autós mérnökképzést a Formula Student mozgalom és a TechTogether versenyek támogatásával is segítjük.

A Szakosztály jelenleg (2019. év végi adat) 223 tagot tart nyilván, köztük több, mint 100 fiatalt, akik a Formula Student versenyre való felkészülés kapcsán léptek be az Egyesületbe.

A Szakosztály munkáját 11 tagú vezetőség irányítja, melynek elnöke dr. Zöldy Máté, társelnöke dr. Voith András, titkára Gerő Dezső.