ALMANACH
1963.07.17, 61 éve történt:
Nádai Árpád Ludwig magyar-amerikai gépészmérnök, egyetemi tanár (1883. április 03., Budapest - 1963. július 17., Pittsburgh)
1906-ban Zürichben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egy ideig a budapesti Schlick-gyárban dolgozott, majd Münchenben vállalt tervezőmérnöki állást. 1909-1912-ig a berlini műegyetemen Eugen Meyer mellett tanársegéd. 1911-ben műszaki doktori képesítést nyert. 1919-ben a Felix Klein által Göttingenben alapított kutatóintézetbe került. 1926-tól a göttingeni egyetemen az alkalmazott mechanika r. tanára. 1929-ben Pittsburghbe költözött, s itt a Westinghouse Electric Company gépészmérnök szakértője és tanácsadója. Tudományos munkássága a rugalmasságtan körében maradandó értékű; úttörő jelentőségűek a lemezelméletre vonatkozó kutatásai. Munkássága utolsó időszakában főként a fémek folyása és törési jelenségei foglalkoztatták.1901.07.18, 123 éve történt:
Rotter Lajos repülőmérnök (1901. július 18., Budapest - 1983. október 19., Budapest)
1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója volt. 1933-ban készült el 20 méteres fesztávolságú vitorlázó repülőgépe, a Karakán, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot; 1934-ben egyhuzamban több, mint 24 órán át repült Budapest fölött. 1936-ban meghívták a berlini olimpiára és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését - ez lett a 20 méter fesztávolságú Nemere, amellyel Rotter Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok helyszínére repült; ez a 336 km-es távolság lett a céltávrepülés világrekordja. Rotter élete végéig tevékeny részese volt a magyar sportrepülés fejlesztésének, emellett azonban más jellegű mérnöki tevékenységet is végzett: 1936 és 1947 között a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt-nél, utóbbinak műszaki igazgatója volt.1898.07.20, 126 éve történt:
Korodi (Kornfeld) Albert villamosmérnök, fizikus (1898. július 20., Budapest - 1995. március 28., Budapest)
1916-ban érettségizett a Markó utcai főreáliskolában, ahol matematika tanára Fröhlich Károly és Pólya György volt. Még abban az évben (akkor még Kornfeld néven) első díjat nyert a XXIII. Országos Eötvös Loránd Matematikai Tanulóversenyen. Néhány nappal később dicséretben részesült a báró Eötvös Loránd elnökletével megrendezett I. Károly Irén Fizikai Tanulóversenyen az első díjat nyert Jendrassik György és a második díjas Szilárd Leó mögött. Velük együtt iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára. Szilárddal együtt arra kényszerült, hogy külföldön folytassa tanulmányait, amit a Berlin Charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezett be, ahol villamosmérnöki oklevelet szerzett. Szilárd Leó hívására átment az AEG-Kutatóintézetbe, ahol egy csoport vezetésével bízták meg folyékony fém elektrodinamikus szivattyúzásával működő hűtőgép megvalósítására. 1933-ban jött vissza Magyarországra. 1950-ben lett az akkor megalakult Távközlési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és egy csoportot vezetett. Elsőként foglalkozott Magyarországon információelmélettel. Munkatársait mindig segítette, több fiatal kollégáját indította el a tudományos kutatás útján. Évtizedekig tagja volt tudományos egyesületeknek, így az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, a Neumann János Matematikai Társaságnak és a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek.1943.07.20, 81 éve történt:
Kellner József mérnök (1877. március 19., Tata - 1943. július 20., Budapest)
Oklevelét 1899-ben szerezte. A Ganz Villamossági Gyár munkatársa és próbatermének főnöke (1900-1939). 1910-ben szabadalmaztatta a villamos tengely elvén alapuló berendezését a filmszalag és gramofon forgásának szinkronizálására. Később villamos gépek párhuzamos kapcsolására készített szinkronizáló berendezést, majd javításokat eszközölt az elektromos wattmérőn. 1923-ban vonatvilágításhoz készített dinamót, 1929-től pedig a Széchenyi Tudományos Társaság megbízásából dielektrikus vizsgálatokkal foglalkozott.1991.07.21, 33 éve történt:
Varga József gépészmérnök, egyetemi tanár (1903. október 27., Tótpelsőc - 1991. július 21., Budapest)
Gépészmérnöki oklevelét 1925-ben szerezte meg a József Nádor Műegyetemen. Ezután hamarosan a Ganz Vagon- és Gépgyár általános gépészeti osztály vezetője lett. Irányítása alatt kezdődött a Jendrassik-féle feltöltős Diesel-motorok gyártása, a hidrodinamikus hajtóművek megvalósítása. Ezek is tették lehetővé, hogy a gyár a 30-as években Egyiptomban, Argentínában vasúti motorvonatokra kiírt tendereket nyerjen el. 1945-től főkonstruktőrként több osztályt is irányított. 1953-tól a BME Gépelemek Tanszékén egyetemi tanár. 1957-ben a Vízgépek tanszékvezetői tanára lett. 1965-1973 között a gépészmérnöki kar dékánja. Tanszéki munkássága a szivattyúkra, a hidrodinamikus tengelykapcsolókra, a kavitációs jelenségek mérésére terjedt ki. Az 1949-ben megszervezett Gépipari Tudományos Egyesület alapító tagja és elnöke volt. Varga József élen járt az elzárkózás éveiben nyugati előadók meghívásának és magyar szakemberek külföldi szereplésének megszervezésében. 1962-től olyan nemzetközi konferenciasorozatot kezdett meg, amelyet azóta is rendszeresen rendeznek meg az Egyesületben.