ALMANACH

1843.12.01, 182 éve történt:
Borbély Lajos kohómérnök (1843. december 01., Csóka - 1923. szeptember 29., Budapest) Mérnöki tanulmányait Selmecbányán és Pribramban végezte. 1875-ben a salgótarjáni vasfinomító társulat műszaki vezérigazgatója lett. A kohászatban meghonosította a Siemens-rendszerű gáztüzelést. Felismerte a Martin-acélgyártás jelentőségét. 1872-ben elsőként ismertette a regeneratív tüzelésű kemencéket, és Salgótarjánban építtetett is egyet. Ugyanott alkalmazta először az általa szerkesztett kettős munkaterű, regeneratív tüzelésű kavarókemencét, mely a szakemberek előtt nevét külföldön is ismertté tette.

1862.12.01, 163 éve történt:
Bartel János gépészmérnök (1862. december 01., Kepa Bogumilowicka - 1945. január 31., Budapest) Diplomáját a lembergi műszaki egyetemen 1885-ben szerezte. Utána I. N. Franke mechanika professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja meghívta tanársegédjének, 1887-ben a magyarországi korompai vasgyárba került, ahol egy év múlva megbízták a gyár teljes átszervezésével és bővítésével. 1900-ban a korompai, salgótarjáni és ózdi gyárak egyesülésével létrejött a Rimamurány-Salgótarjáni Vas- és Acélművek budapesti központjának főmérnöke lett. Az egyesült gyárak kohóinak korszerűsítése céljából tanulmányutakat tett Németországban, Belgiumban, Angliában és maga is végzett vas- és anyagvizsgálatokat.

1885.12.01, 140 éve történt:
Corchus Géza gépészmérnök (1885. december 01., Budapest - 1977. szeptember 16., Budapest) Tanulmányait Charlottenburgban és Budapesten folytatta. 1931-ben kezdett foglalkozni szivattyúkkal. 1932-ben a Mazalán Gépgyár Fertő utcai telepén szivattyúgyártó üzemet szervezett. Az általa szerkesztett járókerekek némelyikét ma is gyártják. 1950-ben a Kis-szivattyúgyár főkonstruktőre lett. Az MTA Vízgépészeti Szakbizottságának tagjává választották 1951-ben. Itt Pattantyús Ábrahám Gézával és Gorup Ferenccel meghatározta a több fokozatú szivattyúk országos tipizálását. 1952-től a budapesti műszaki egyetemen tanított.

1972.12.02, 53 éve történt:
Matics Árpád gépészmérnök (1892. április 28., Budapest - 1972. december 02., Budapest) 1914-ben szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. 1914-15-ben Zipernovsky Károly tanársegédje, 1915-25-ig a Magyar Acélművek mérnöke volt. 1926-51-ig a Ganz Villamossági Gyárban távvezeték-tervező és építő. 1935-36-ig a Törökország keleti részén fekvő Diyarbekir város vízerőtelepének tervezését és felszerelését irányította. 1943-44 között vezette a Mátrai Erőmű Hatvantól a fővárosba vezető távvezeték-rendszerének építését. 1951-től a Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalatnál dolgozott.

1888.12.03, 137 éve történt:
Carl Friedrich Zeiss német optikus-finommechanikus (1816. szeptember 11., Weimar - 1888. december 03., Jena) A Jenai Carl Zeiss Művek alapítója. Fiatalon dr. Friedrich Körner jenai optikus-finommechanikus műhelyében dolgozott, e mellett előadásokat hallgatott a jenai és bécsi egyetemen. 1846-ban saját optikai és műszerkészítő műhelyt alapított Jenaban, ahol főleg mikroszkópokat készített. Elméletileg is foglalkozott a lencsehibák javításával és a képalkotás tökéletesítésével. Műhelyében nagyon jó minőségű földmérő, csillagászati és más optikai eszközök készültek. 1866-ban együttműködésbe kezdett Ernst Abbe egyetemi tanárral, aki pontos elméleti számításokkal megalapozta a mikroszkóp- és távcsőlencsék tökéletesítését, 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. 1882-ben kapcsolatot teremtett Otto Schott vegyészmérnökkel, aki ideális törésmutatójú lencsék előállításához üveggyárat alapított Jenaban. Ez az üveggyár lett később a Zeiss-művek egyedüli nyersanyag szállítója. A Zeiss Művek, nagyrészt Abbe kezdeményezésére úttörő volt a szociális intézkedések bevezetésében, 1875-ben valósították meg a gyár alkalmazottainak egészségbiztosítási rendszerét, csökkentették a munkások munkaidejét.

1920.12.03, 105 éve történt:
Hága László vegyészmérnök, egyetemi tanár (1920. december 03., Budapest - 1968. október 18., Budapest) Oklevelet a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett 1942-ben. 1945 után a szőnyi Kőolajipari Vállalatnál működött, utóbb a vállalat igazgatója volt. 1960-tól a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat főtechnológusa. Közreműködött a gyár tervezésének, üzembe helyezésének, a termelés megindításának minden munkafolyamatában. A Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára volt. Kutatómunkájában a nagylengyeli kőolaj termikus krakkolásával, a katalitikus benzinreformálással, a kenőolajok hidrogénező finomításával foglalkozott.

1928.12.03, 97 éve történt:
Farbaky István bányamérnök, bányászati akadémiai tanár (1837. augusztus 15., Nyíregyháza - 1928. december 03., Selmecbánya) A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia professzora, tanszékvezetője, 1876-1892  között -hatszori újraválasztással - igazgatója. 1892-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) egyik alapítója, majd alelnöke. Tanártársával Schenek Istvánnal nagy teljesítőképességű világítógáz-fejlesztő készüléket és akkumulátort (Farbaky-Schenek-féle akkumulátor, 1885) talált fel. Jelentős szerepe volt a magyar bányászati szaknyelv kialakításában. Több bányászati, kémiai és kohászati szabadalma ismeretes.

1983.12.03, 42 éve történt:
Ajtay Zoltán Endre bányamérnök, feltaláló (1900. február 11., Zilah - 1983. december 03., Budapest) A soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1926-ban. Ezt követően a Hungária Kőszénbánya Rt. környei bányaüzeménél kezdett dolgozni, majd főmérnök lett. 1936-1945-ig a Magyar Bauxitbánya Rt. főmérnöke, ill. bányaigazgatója volt. A szénbányák államosítása után a pilisszentiváni bányaüzem főmérnöke lett. 1955-1966-ig a Bányászati Kutató Intézet igazgatója. Világhírű találmánya a jövesztőkaros F-típusú fejtő-rakodó gép, amelyet Szilárd Józseffel együtt alkotott meg. Fontos találmánya még a vízbetörések elzárásakor alkalmazott faszegmensekből készített gömbgát.

1818.12.04, 207 éve történt:
Herrich Károly vízépítő mérnök (1818. december 04., Makó - 1888. november 21., Budapest) Felsőfokú tanulmányait Pozsonyban és a pesti egyetem mérnöki intézetében (Institutum Geometricum) végezte. 1847-től a Tisza-szabályozásnál a felső-tiszai szakasz osztálymérnöke volt. A szabadságharc után 1850-től a Tisza-szabályozási bizottmány főmérnöke, 1857-től a központi felügyelőség ideiglenes főnöke lett, 1863-ban több tervváltozatot dolgozott ki a tisza-körösi öntöző- és hajózócsatornára, 1867-ben mint miniszteri osztálytanácsos, majd 1869-től a Tisza-szabályozás központi bizottságánál mint műszaki tanácsos vitt vezető szerepet a Tisza-szabályozásban. Újjászervezte a Tiszavölgyi Társulatot (1877-1878). Az elért eredmények azonban nem voltak elegendők az 1879-i szegedi árvízkatasztrófa elhárítására. Első volt hazánkban, aki a mezőgazdasági vízgazdálkodást szervezte.

1905.12.05, 120 éve történt:
Szende Béla gépészmérnök (1905. december 05., Budapest - 1957. április 29., Budapest) Budapesten a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának hallgatójaként kezdett foglalkozni a repüléstechnika elektronikai feladataival. A harmincas években a Magyar Repülőkísérleti Intézetnél a rádiórészleget vezette. 1943-ban Csepelen a Dunai Repülőgépgyárban a rádióosztály vezetőjeként dolgozott. A háború után megalapította a FULMEN céget, ahol elektronikai műszereket készítettek. Az államosítás után 1949-től alkalmazottként régi cégénél folytatta tovább kutatásait a rádióhullámok terjedésével kapcsolatban. 1951-től már foglalkozott az ionoszféra változásainak a nagy távolságú rádióösszeköttetésekre gyakorolt hatásával. 1954-re elkészült az ionoszféra-kutató berendezés, amelyet munkatársaival fejlesztettek tovább. A berendezés segítette a nagy távolságú rádiós kapcsolatok megvalósítását és szerepet játszott a rakétatechnikában, az űrkutatásban is. Az ionoszféra kutató berendezés 1958-ban a brüsszeli Világkiállításon Nagydíjat nyert. Munkáját itthon halála után 2 évvel Kossuth-díjjal ismerték el.

1778.12.06, 247 éve történt:
Joseph Louis Gay-Lussac francia vegyész, fizikus (1778. december 06., Saint-Léonard-de-Noblat - 1850. május 09., Párizs) Tanulmányait Párizsban végezte. Berthollet tanítványa volt, később pedig asszisztense lett. 1808-ban légköri vizsgálatok során felfedezte a róla elnevezett térfogati törvényt, melyet sav bázis reakcióknál is megvizsgált és észrevette, hogy pl. az ammóniagáz, mint bázis a savval szintén egyszerű térfogatviszonyok szerint reagál. Ez a megállapítás vezette aztán el a többszörös súlyviszonyok törvényéhez. Megfigyelte azt is, hogy a tömény kénsav a nitrogén monoxidot feloldja és megfelelő torony segítségével a nitrózus gázokat újra fel lehet használni. Ezeket az ún. Gay-Lussac-tornyokat még ma is használják, s hosszú ideig az ólomkamrás kénsavgyártás volt az egyetlen olyan módszer, mellyel kénsavat tudtak előállítani. Fizikából az ideális gázok hőtágulására vonatkozó törvények, valamint a gázok szabad tágulásának kísérleti vizsgálata őrzik nevét a középiskolai és egyetemi oktatásban.

1834.12.06, 191 éve történt:
Mechwart András gépészmérnök, feltaláló (1834. december 06., Schweinfurt - 1907. június 14., Budapest) Az alatt a három évtized alatt, amíg ő volt a Ganz vezérigazgatója, az alig 400 munkást foglalkoztató gyárat 6000 fős vállalatkomplexummá fejlesztette. Igazából Mechwart szakmai, vezetői és üzletpolitikai tevékenysége nyomán vált a Ganz és Tsa Rt. világhírűvé. Ez a megállapítás cseppet se csökkenti Zipernovszky, Déri, Bláthy, Kandó érdemeit. Nélkülük a Ganz biztosan nem lett volna olyan sikeres. De valakinek fel kellett fedeznie és oda kellett hoznia őket, bizalmat, munkát, gyors előremenetelt biztosítva számukra a gyárban. Mechwart András leghíresebb műszaki találmánya a kéregöntésű hengerszék, amellyel a hazai malomipart virágoztatta fel.

1841.12.06, 184 éve történt:
Nagy Dezső gépészmérnök, egyetemi tanár (1841. december 06., Székesfehérvár - 1916. március 19., Budapest) Főiskolai tanulmányait a pesti és a zürichi műegyetemen végezte, Zürichben szerzett oklevelet. 1867-68-ban tanársegéd, majd kétéves külföldi tanulmányutat tett. 1870-ben a pesti műegyetemen a gépszerkezettan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1882-től a mechanikai és elméleti géptani tanszék tanára volt 1913-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1894-ben ő szervezte meg a műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumának anyagvizsgáló kísérleti állomását, amelyet haláláig vezetett. Az építőanyagok és szerkezeti anyagok vizsgálata terén úttörő jelentőségű munkásságot fejtett ki, ez szolgált az első hazai építőanyag szabályzatok alapjául.

1907.12.07, 118 éve történt:
Koncz István villamosmérnök (1907. december 7., Kolozsvár - 1978. szeptember 26., Budapest) Oklevelét a bécsi Technische Hochschule hallgatójaként szerezte 1932-ben. 1932-41-ben Kolozsvárott egy magánszanatóriumban az orvosi gépek, röntgenkészülékek tervezője és szakértője volt. 1941-49-ben Budapesten a Magyar Philips Műveknél dolgozott, műszaki doktorátust tett 1949-ben. Megvalósította a rádióhoz szükséges nagy adócsövek hazai gyártását. Kidolgozta a fémtitán vákuumtechnikai előállításának módját, tanulmányozta a ritkafémek elektroncsövekben való felhasználhatóságát. A gázkisülések fizikájának problémakörében, az elektroncsövek híradástechnikai kutatásában végzett vizsgálatai jelentősek.

1907.12.07, 118 éve történt:
Kovács Károly Pál gépészmérnök, egyetemi tanár (1907. december 07., Budapest - 1989. november 19., Budapest) 1929-ben a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1946-ig a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott. 1940-ben műszaki doktori vizsgát tett. 1946-ban lett magántanár a műegyetemen, az aszinkron motorok különleges alkalmazásai témakörben. 1951-56-ig a BME Tanszékvezető egyetemi tanára volt, a villamosgépek üzemtana előadója. 1957-ben törvénysértő módon elbocsátották állásából, akadémiai tagságát felfüggesztették, tanszékét megszüntették. Mikor 1964-ben rehabilitálták, az energiagépiparban dolgozott tovább. 1964-70-ig a Villamosenergiaipari Kutatóintézet igazgatója volt. 1970-78-ig az USA-ban, a Colorado Egyetemen vendégtanár, ezt követően Torontoban, Washingtonban, Braunschweigben, Aachenben, Erlangenben, Zürichben tanított egyetemeken. 1949-től levelező, 1976-tól rendes tagja volt az MTA-nak.