ALMANACH
1838.12.08, 187 éve történt:
Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló (1838. december 08., Rozsnyó - 1923. július 12., Budapest)
Bécsben szerzett gépészmérnöki, majd Karlsruheban politechnikai oklevelet. Ezután 1859-ben Angliában, majd Franciaországban a malomiparban működött. 1864-től 1875-ig a debreceni István-gőzmalom igazgatója és a debreceni Gazdasági Akadémia tanára volt. 1880-81-ben az USA-ban tanulmányozta a gabonakereskedelem, a malomipar és a közraktárügy helyzetét. Hazatérve a Leszámítoló és Pénzváltóbank igazgatója, az áruosztály vezetője lett. Megszervezte a közraktárakat Fiuméban, a közraktár mellett megépítette Magyarországon az első elevátort. Reorganizálta a Leszámítolóbank érdekeltségéhez tartozó Schönichen-Hartmann-féle újpesti hajógyárat. Részt vett a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. létrehozásában is. Kidolgozta a liszt színének vizsgálata alapján a lisztvizsgálat egyszerű módszerét, amely róla elnevezve "pekározás" néven nemzetközileg is elterjedt. 1921-től az MTA tagja.1883.12.08, 142 éve történt:
Balogh Artur gépészmérnök (1883. december 08., Budapest - 1973. április 28., Budapest)
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Utána 1906-1909 között a Schlick-gyár tervező mérnöke. Innen a Fegyver- és Gépgyárba került, ahol diesel-motorok szerkesztésével foglalkozott. 1919-ben a gyár termelési biztosává választották, emiatt 1920-ban állását vesztette. Ezt követően a Népszava ismeretterjesztő vállalkozásaiban vett részt. Gépészeti kérdésekkel mindvégig foglalkozott, a fogaskerék bolygóművek kinematikai vizsgálatának új módját vezette be, a belsőégésű motorok torziós önlengésszámainak kiszámítására és az eredmények ellenőrzésére új eljárásokat dolgozott ki.1937.12.09, 88 éve történt:
Nils Gustaf Dalén Nobel-díjas svéd mérnök, feltaláló (1869. november 30., Stenstorp - 1937. december 09., Stockholm)
1892-ben a göteborgi Chalmers Műszaki Főiskolán, a diploma megszerzését követően még egy évet a zürichi Szövetségi Főiskolán tanult. Göteborgban kezdte mérnöki munkáját, első találmánya a forró levegővel működő turbina volt. Szerkesztett pasztörizáló berendezést és fejőgépet, valamint egy gőzturbinához csatolható, egypólusú generátort. Kísérleteinek nagy részét a stockholmi Laval Társaság gőzturbina műhelyében folytatta. 1900 és 1905 között a Dalén és Celsing cég keretein belül működött. 1901-ben lépett a Carbure et l'Acétylen Rt-be, 1906-ban főmérnökké, három évvel később ügyvezető igazgatóvá nevezték ki. 1912-ben egy rosszul sikerült robbantási bemutatón elvesztette szeme világát, s negyedszázadon át vakon dolgozott. Legsikeresebb találmánya az acetilénlámpák automatikus működését szabályozó szeleprendszer, a Solventil. Megoldotta az acetilén robbanásveszély nélkül való feloldását, s ezzel megteremtette a disszugázipar alapjait. A világítótornyok és világítóbóják gáztartályainál használható automatikus szabályozók feltalálásáért 1912-ben fizikai Nobel-díjat kapott.1851.12.10, 174 éve történt:
Jónás Ödön K. mérnök, műegyetemi tanár (1851. december 10., Kassa - 1933. május 10., Budapest)
A budapesti műegyetemen 1872-ben szerezte oklevelét. 1872-től ugyanitt tanársegéd. 1873-ban a Tisza vidéki vasút mérnöke. 1874-ben a műegyetemen helyettes tanár, közben 1877-től reáliskola segédtanára, majd 1883-tól az általános géptan és géprajz ny. r. tanára. 1905-07-ben a műegyetem rektora. Gépészeti tárgyú cikkei főként a Gazdasági Mérnökben jelentek meg. Mint több műszaki és gazdasági testület és hatóság tagja tevékenyen részt vett az iparügyek igazgatásában és mint országgyűlési képviselő 1881-től a politikai életben is.1894.12.10, 131 éve történt:
Patai Imre gépészmérnök, egyetemi tanár (1894. december 10., Budapest - 1949. január 19., Philadephia)
A budapesti műegyetemet végezte, ahol 1917-ben nyerte oklevelét, majd 1929-ben mérnökdoktori fokozatát. 1924-ben alapította a Vatea Rt-t, mely az általa kidolgozott eljárással telepes rádióvevő csöveket gyártott. 1930-tól a Magyar Philips Vállalat műszaki igazgatója. 1938-ban rövid ideig a Philips hollandiai anyavállalatánál működött, majd visszatért Budapestre, ahol vákuumtechnikai gyárat alapított. 1946-ban Svédországba, majd 1947-ben az USA-ba költözött, ahol a George Washington egyetem tanára, utóbb a Franklin Institute Bartol Laboratory tanácsadó fizikusa volt. A rádiócső technikában több irányban végzett kutatómunkát, többek között a katód anyagának kidolgozásában. Több jelentős szabadalma volt, egyebek között kolloid grafitot állított elő.1896.12.10, 129 éve történt:
Alfred Bernhard Nobel svéd kémikus, feltaláló, a róla elnevezett díj megalapítója (1833. október 21., Stockholm - 1896. december 10., Sanremo)
Kémikusként Alfred Nobel figyelme a robbanóanyagok felé fordult. Munkájához Svédországban nem kapott elegendő támogatást, ezért Szentpétervárra utazott, ahol jelentős segítséghez jutott. Rövidesen Oroszország legismertebb mérnöke lett, ahol gépgyárat és kohót alapított. Akkorra már felnőtt fiaival egyre behatóbban foglalkozott a robbanóanyagok kutatásával és új torpedók konstruálásával. Később hazatért Svédországba. Kísérleteik a nitroglicerin alkalmazására irányultak. Sorra alakulnak a gyárak az új robbanóanyag előállítására. A gyárak közül azonban több felrobbant és a sok tragikus eset miatt a nitroglicerin rettegett szerré vált. A dinamitot Nobel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867-ben szabadalmaztatta. Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a németországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt. 1864-ben a heleneborgi gyár laboratóriuma felrobbant, öten meghaltak, köztük a legifjabb Nobel, a 21 éves Emil és Alfred régi barátja, Hertzmann, a gyár mérnöke. A véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta. Nobel rájött, hogy az így képződött anyag jól kezelhető, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. Kísérletezni kezdett, és arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje. Tömeges méretű gyártásra csak az Alfred Nobel által 1866-ban kifejlesztett dinamit vált alkalmassá, amely már biztonságosan volt szállítóható. A dinamitot széleskörűen alkalmazzák az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben. Találmányát kifejezetten békés célokra akarta felhasználni, amely nélkül a bányák korszerű munkája, a vasút- és alagútépítés szinte elképzelhetetlen. Tudását a bakui olajmezők feltárása során hasznosította, ezzel tett szert óriási vagyonára.
Habár a díj alapítás indítékainak részletei nem ismertek, de egy bizarr incidens, valószínűleg nagyban hozzájárulhatott a díj megalapításához. 1888-ban Alfred Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére Ludvig meghalt. A La Figaro tévedésből azt hitte, hogy Alfred halt meg, így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetézte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: "Le marchand de la mort est mort" (A halál kereskedője meghalt). Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseket.
1896. december 10-én egy hideg téli éjszakán szívroham éri Nobelt, aki néhány óra múlva meghal sanremoi lakásában. Végakarata szerint holttestét hazaszállítják Svédországba. Halálakor kilencven gyárral és 350 szabadalommal rendelkezett, vagyona - akkori értéken - meghaladta a 9 millió dollárt.1811.12.11, 214 éve történt:
Asbóth Sándor mérnök, honvédtiszt (1811. december 11., Keszthely - 1868. január 21., Buenos Aires)
Tanulmányait Selmecbányán végezte és mérnöki szigorlatot tett Pesten. 1844-ben Temes vármegye építészeti igazgatója, 1848-ban mérnökkari tiszt. 1849-ben az áprilisi hadjáratban Klapka hadmérnöke, majd alezredesi rangban Kossuth szárnysegéde. Kossuthot követte az emigrációba, majd az USA-ban telepedett le. Mint mérnök működött, s New York városi tanácsa megbízásából városrendezési és fejlesztési terveket készített. A polgárháború után 1866. októberétől az USA argentínai és uruguayi nagykövete és meghatalmazott minisztere volt.1879.12.11, 146 éve történt:
Doktorics Benő mérnök (1879. december 11., Kisgeresd - 1958. március 13., Martonvásár)
1897-től a budapesti műegyetemen tanult, ahol 1901-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1919-től a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában a mozdonyépítési műhelyszolgálati ügyosztály főnöke, 1922-től a mezőgazdasági géposztály vezetője, 1928-tól gyárfőnök helyettes. Fő kutatási területe: különböző energiafajtákkal működő erőgépek tervezése és szerkesztése. 1920-ban szabadalmaztatta függőleges tengelyű szélturbináját és fáradt gőzzel működő kondenzátoros lokomotívját, 1923-ban összenyomott levegővel működő munkaátviteli berendezését. Többfajta, évtizedekig használt gőzmozdonyt tervezett.1882.12.11, 143 éve történt:
Max Born Nobel-díjas német fizikus (1882. december 11., Breslau (ma Wroclaw) - 1970. január 05., Göttingen)
1905-től Hilbert asszisztense a göttingeni egyetemen, 1912-től itt oktató, ekkor Kármán Tódorral együttműködve fontos eredményeket értek el a kristályok dinamikai elméletében. 1921-től 1933-ig a göttingeni egyetemen az elméleti fizika professzora volt. 1922-ig tanársegéde volt Bródy Imre, akivel korábbi, Kármán Tódorral közösen végzett kutatásait folytatta. Megadta a hőmennyiség nagyon pontos definícióját, és így a termodinamika első főtételét matematikailag kielégítőbben fogalmazta meg. Bevezette a Born-közelítésnek nevezett számítási módszert az atomi részecskék szóródásával kapcsolatos problémák megoldására. Ő és J. Robert Oppenheimer dolgozták ki a molekulák elektronszerkezetével foglalkozó kvantumkémiai számítások egyszerűsítését is (Born-Oppenheimer közelítés). 1925-ben a Heisenberg által írt kvantumelméleti alapvető cikk publikálása után ezt Heisenberggel és Pascual Jordannal együtt továbbfejlesztették, kidolgozták a mátrixmechanikát. 1933-ban származása miatt megfosztották professzori állásától, Angliába távozott, ahol először a Cambridge-i Egyetemen tanított, majd 1936-tól 1953-ig az edinburghi egyetem professzora volt. 1954-ben fizikai Nobel-díjat kapott a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért Walter Bothe-vel megosztva.1980.12.11, 45 éve történt:
Bélteky Lajos gépészmérnök (1901. április 24., Mándok - 1980. december 11., Budapest)
Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte, ahol 1926-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1926-1929-ig az Elektromos Szerelési Vállalatnál építésvezető mérnök, 1929-1931-ig a bábolnai és kisbéri ménesbirtokok villamosítási munkálatainak vezetője, 1931-1936-ig a Kereskedelmi Minisztérium gépészmérnöke. 1936-1946-ig az Iparügyi Minisztérium gépészeti főosztályának főmérnöke. 1949-1952-ig az Országos Vízgazdálkodási Hivatal mélyfúró csoportjának vezetője. 1953-1964 között az Országos Földtani Igazgatóság csoportvezetője, 1964-től nyugalomba vonulásáig, 1975-ig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet osztályvezetője. Fő kutatási területei a törpevízműves vízellátás és a gyakorlati geotermikus kutatás. Az államosított vízkútfúró-ipar egyik megteremtője és irányítója volt. Nagy érdemei voltak a korszerű hévízkutatás feltételeinek megteremtésében.1883.12.12, 142 éve történt:
Zsélyi Aladár (Koch Aladár) gépészmérnök, repülőgéptervező (1883. december 12., Bussa - 1914. július 01., Budapest)
1901-ben beiratkozott a műegyetem gépészmérnöki szakára. Már egyetemi évei alatt foglalkoztatta a repülés, főként annak műszaki kérdései. Blériot 1909-es budapesti bemutatója akkora hatással volt rá, hogy hamarosan saját repülőgép tervezésébe kezdett. Gépénél több, korát megelőző konstrukciós megoldást alkalmazott. Ő alkalmazott először olyan kormányszerkezetet, amellyel a repülőgép valamennyi irányban irányítható volt. Nevéhez fűződik a rugózó futómű, valamint a kerekek közé szerelt biztonsági csúszótalp is. Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni a gázturbinákkal. Jelentős tudományos és publikációs tevékenységet fejtett ki, ő volt a magyar repülési szakirodalom megalapítója. Repülőgépeinek építését mérnöki számítások alapján végezte. 1914-ben kipróbált gépével 170 km/h csúcssebességet ért el a korabeli gépek 90-100 km/h teljesítményével szemben. Emlékét a Budapest XVI. kerületében, a mátyásföldi repülőtér közelében lévő, róla elnevezett Zsélyi Aladár utca, valamint a XVII. kerületben, a Ferihegyi repülőtér közelében található Koch Aladár utca is őrzi.1914.12.12, 111 éve történt:
Rapcsák András matematikus, egyetemi tanár (1914. december 12., Hódmezővásárhely - 1993. október 16., Debrecen)
A szegedi egyetemen szerzett 1942-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet, majd 1947-ben a debreceni egyetemen doktorált. 1942-ben Rozsnyón polgári iskolában tanított, 1942-48 között a debreceni református gimnázium tanára volt. 1949-51-ig az egri pedagógiai főiskola matematikai tanszékének vezetője. 1945-től kezdve már a debreceni egyetemen is tanított, 1951-60 között a debreceni egyetem geometriai tanszékén docens, 1960-85-ig egyetemi tanár, 1958-73-ig a geometria tanszék vezetője. Két ízben volt az egyetem rektorhelyettese, 1966-73 között rektora. Az MTA levelező tagja lett 1967-ben, rendes tagja 1982-ben. A kijevi egyetem és a debreceni egyetem tiszteletbeli doktorává választotta. Több tankönyvet is írt. Legfontosabb eredményeit a modern differenciál-geometria területén érte el.1863.12.13, 162 éve történt:
Kolbányi Géza mérnök (1863. december 13., Budapest - 1936. április 13., Budapest)
Oklevelét 1922-ben szerezte. Repülőgép- és repülőgépmotor-szerkesztő, a repülés neves magyar úttörője. Jelentős újításokat vezetett be a repülőgépmotorok porlasztóin és gyújtóberendezésein. Az elkészült 60 lóerős motor minden tekintetben felvette a versenyt a hasonló külföldi konstrukciókkal.1894.12.13, 131 éve történt:
Xantus János magyar író, természetkutató, néprajztudós (1825. október 05., Csokonya - 1894. december 13., Budapest)
Jogi tanulmányait követően 1847-ben ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban előbb nemzetőr, majd honvéd, 1849-ben Érsekújvárnál elfogták, mint hadnagyot és Königgratz várába zárták. A szabadságharc bukása után az osztrák ezredbe sorozták. 1850-ben Anglián át az USA-ba szökött. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött a Smithsonian Institution számára. 1858-1861 között az USA tengerészeti mérnökkarának kapitányaként meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. 1861 végén hazatért Magyarországra, de a politikai körülmények miatt 1862-ben újra visszautazott. Előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben végleg hazajött. Részt vállalt a pesti állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától, 1866-tól igazgatója volt. 1868-ban a kormány megbízásából délkelet-ázsiai expedícióra indult. Gyűjteménye lett a Néprajzi Múzeum alapja. 1872-től a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre, 1873-tól igazgatója volt. 1859-től az MTA tagja.1903.12.13, 122 éve történt:
Kühne Ede mérnök, gépgyáros (1839. május 16., Hamburg - 1903. december 13., Moson)
Tanulmányait Kölnben végezte. 1860-1862 között a berlini Schwarzkopf-féle vasöntöde és gépgyár technikai irodájában dolgozott, mint műszaki rajzoló. 1862-ben érkezett hazánkba, s a mosoni Pabst és Krauss-féle mezőgazdasági gépjavítóban vállalt munkát. 1863-ban Ludwig Róberttel megvették ezt a műhelyt. Az üzem sorvetőgépek mellett gyártotta például a javított hohenheimi ekét, a Vidats-féle ekét, a mosoni rostát, járgányokat és az amerikai répavágót is. 1869-ben ő lett az üzem egyedüli tulajdonosa. Új műhelyeket és öntödét létesített, gőzerőt alkalmazott, s egy évtized alatt üzeme országos jelentőségű mezőgazdasági gépgyárrá fejlődött. 1874-ben megszületett a merítőkorongos "Hungaria Drill" lófogatú sorvetőgép. A gyár terméke volt az arató- és fűkaszáló gép, az amerikai lógereblye, a kétlovas szállítható cséplőkészlet is.1939.12.13, 86 éve történt:
Kolossváry Endre gépészmérnök (1858. december 24., Veszprém - 1939. december 13., Budapest)
Műegyetemi tanulmányainak befejezése után, 1882-ben a MÁV, majd 1887-ben a posta szolgálatába lépett. 1909-től a Posta és Távírda Igazgatóság műszaki osztályának vezetője. 1928-ban mint helyettes vezérigazgató vonult nyugalomba. Újjászervezte és korszerűsítette a posta műszaki szolgálatát. Nevéhez fűződik a távíró- és az interurbán távbeszélő-hálózatok kiépítése, az automata telefonközpontok létesítése, a magyar rádióállomások és az első nagyadó létesítése, felállítása.1857.12.14, 168 éve történt:
Miklós Ödön mérnök, politikus (1857. december 14., Finke - 1923. május 29., Passau)
Tanulmányait Budapesten a műszaki egyetemen végezte, gyakorlati munkásságát a Budapest-Zimony vasútvonal építésével kezdte, majd a budapesti gabonaelevátor építésének vezetője lett (1880-1883). Hosszabb tanulmányutat tett az USA gabonaelevátorainak tanulmányozására. 1892-ben országgyűlési képviselő, 1893-tól földművelésügyi államtitkár, majd 1900-ban a párizsi világkiállítás helyettes magyar kormánybiztosa.1989.12.14, 36 éve történt:
Andrej Dmitrijevics Szaharov szovjet-orosz atomfizikus, Nobel-díjas (1921. május 21., Moszkva - 1989. december 14., Moszkva)
A Lomonoszov egyetem fizika szakán szerzett diplomát, a második világháború alatt egy Volga menti hadianyagraktárban dolgozott, majd 1945-ben a Lebegyev Fizikai Intézetbe került. A háború után Igor Tamm laboratóriumában kezdett dolgozni. Az 1940-es évek második felében a hidrogénbomba előállításán dolgozott. A bomba 1953-ban készült el, Szaharovot még ebben az évben beválasztották a Tudományos Akadémiába. Már 1951-ben támogatta a politikai elnyomás áldozatait. 1968-ban a New York Times-ban publikált egy esszét, melyben a fegyverek leszerelése és a Nyugattal való együttműködés mellett foglalt állást. 1970-ben lett a szerveződő emberi jogi mozgalom tagja. 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklásban hangsúlyozták Szaharov küzdelmeit az emberi jogokért. Mivel 1979-ben helytelenítette a szovjet csapatok bevonulását Afganisztánba, 1980 elején Gorkijba száműzték. 1986-ban Gorbacsov hívására visszatért Moszkvába. Élete utolsó percéig harcolt a kommunista párt egyeduralmának megszüntetéséért és a demokratikus jogok bevezetéséért, támogatta a leszerelést, az etnikai konfliktusok békés megoldását.