Mindnyájan elzarándokolunk egyszer az Akadémiára
–Selmecbányai diákhagyományok és Szalamander ünnepség
Debrecen is küldött öregdiákokat (veterán) 2022. szeptember 9-én a Selmecbányai Szalamander ünnepségre, mely a magyar bányász, kohász és erdész felsőfokú képzés almamátere. A selmeci akadémia hajdani tanulóinak hagyománya volt, hogy a végzős diákok szalamanderben vonulva búcsúztak a várostól. Felsőfokú képzés már nem működik Selmecbányán, de a hagyomány megmaradt és átalakult: ma bányamérnökök, kohómérnökök, gépészmérnökök és erdőmérnökök; valamint a nehézipari üzemek (bányák, kohászati üzemek, erőművek) és ezek dolgozóinak kelet-közép-európai ünnepe. A Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia épülete bár ma Szlovákia területén áll, mégis több környező országban eredeztetik a nehézipari és mérnökképzést a selmeci akadémiáról, így az ünnepségen és a felvonuláson is képviseltette magát cseh, lengyel és magyar kontingens.
Cséti Imre gépészmérnök szervezésében vett részt az ünnepen kis csapatuk.
Magyar nehézipari felsőfokú képzés kialakulása:
Selmecbányán 1735-ben alapították meg a Bányászati és Erdészeti Tanintézetet, mely néhány évtizeddel később már Akadémia. 1865-től hívták Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémiának, ettől kezdve az oktatás sem német, hanem magyar nyelven folyt. Az akadémia épületét I. Ferenc József 1889-ben építtette, ez az intézmény pedig 1919-ig működött Selmecbányán. A trianoni határok meghúzása után Csehszlovákiához került Selmecbánya (Banská Štiavnica), a diákok és a tanárok viszont úgy döntöttek, hogy magyarok lévén akadémiájukat áttelepítik a leghűségesebb magyar városba, Sopronba. 1949-ben, a II. világháború után szétvált az akadémia, Sopronban maradt az erdészképzés, míg Miskolcra került a bányász, kohász és a gépészmérnök képzés. 1969-ben újabb átalakulás után innen vált ki és Dunaújvárosba költöztek a kohász üzemmérnökök.1972-ben Soprontól vált el a földmérők képzése, melynek bázisa ma Székesfehérváron van. E négy felsőoktatási intézmény hallgatói máig őrzik és ápolják a selmecbányai diákhagyományokat.
Az ősi alma mater zarándokhelynek számít az utódintézmények hallgatóinak körében, mind a mai napig.
Selmecbányai diákhagyományok:
A diákhagyományok az egyetemi felvételiket követően a tanulmányok megkezdésével együtt kezdődnek. Az egyetemen eltöltött évek száma alapján vannak elsőéves gólyák (avatás után már balekok), másodéves kohlenbrennerek és a végzős firmák. Ennek megfelelően a tapasztalt firmák oktatják a gólyákat az egyetemi szokásokra és a diáknótákra (balekoktatás). A balekjelöltek keresztszülőket választanak a felsőéves hallgatókból, akik megkeresztelik őket:aliasnevet, vagyis becenevet adnak, a balekjelöltek így minősülnek egyetemi hallgatóvá. Ez a kapcsolat végigkíséri a diákokat, mert a keresztszülő köteles ráfigyelni a keresztfiára vagy keresztlányára, segíti a tanulmányait és az egyetemi beilleszkedését. Ezek a kapcsolatok nemritkán életre szóló barátságokká alakulnak.
A tanulmányi év során több meghatározó esemény van, ezeket szakestekkel ünneplik a hallgatók. A selmeci diákhagyományok leglátványosabb és legtöbb embert megmozgató rendezvénye a szakestély. A hagyományok közül ezt sikerült leginkább megtartani eredeti formájában. A mostani szakestélyek formájukat és lefolyásukat tekintve majdnem ugyanúgy zajlanak, mint régen Selmecen. A szakestek nótázással, tréfálkozással, szakmai irányultságú felszólalásokkal telnek, de ezek is inkább humorral fűszerezett felszólalások, egyre inkább előtérbe kerül a vidámság, a jókedv, a nótázás, egymás vagy a tanárok kifigurázása. A szakestély mindig az ősi szakok himnuszainak (Bányász, Kohász, Erdész), majd az aktuális szakestélyt tartó szak saját himnuszának közös eléneklésével veszi kezdetét. Az elnök és a tisztségviselők megválasztása után felolvassák a házirendet. A szakestély ezen házirendben foglaltak szerint zajlik, gyertyafénynél minden elektronikus eszköz nélkülözése mellett. Nem lehet fényképezni, telefonálni és dohányozni sem. Csak az elnök utasítására lehet inni. Az evést viszont nem köti szabály: korlátlanul lehet fogyasztani a feltálalt zsíros kenyérből.
A szakestélyek tisztségviselői:
- Praeses (prézesz): a szakestély elnöke
- Major domus (major domusz): a szakestély háznagya
- Fuchsmajor (fuxmajor): a balekcsősz a rend és a fegyelem fenntartója
- Cantus praeses (kantusz prézesz): a nótabíró, nóták intonálása a feladata
- Contrapunct (kontrapunkt): az elnök visszhangja, humorosan foglalja össze mondandóját
- Konzekvencia: feladata az elnök tévesztései után levonni a konzekvenciát(sörrel)
- Garatőrök: a szakestély „csaposai”
- Fuhrwerk (furverk): a szakestély „fuvarosai”, pincérek
- Etalonrészeg: a szakestély addig tart, míg ő el tudja mondani a mondókáját
A szakestélyek típusai:
- Balekkeresztelő szakestély: itt keresztelik meg a gólyákat, ezzel válnak egyetemi polgárrá. Megtörténik a lányok „fiúsítása”. Sopronban, a koedukált oktatás bevezetése után kialakult rítusa, ami után minden gólya egyenrangú balekká válik.
- Szalagavató szakestély: a végzős évfolyamok felöltik a walden zubbony bal ujjára szakjuk címerével díszített és paszomány színével egyező karszalagjukat, a kezdés és végzés dátumával.
- Gyűrű-és kupaavató szakestély: a végzős évfolyam firmái felhúzzák a szak gyűrűjét és felavatják az évfolyamkupáját, elbúcsúznak a diáktársaiktól, megkezdik a záróvizsgáikat.
- Szalamander:a végzős évfolyam firmái diáktársaik kíséretében esti fáklyás felvonulással búcsúznak az alma matertől és a várostól, azok lakóitól (ballagás). A búcsút valétabállal zárják, ahol nem csak felkent diákok, hanem rokonok, ismerősök is résztvehetnek.
A szakestélyek külső szemlélő szerint alkoholfogyasztásból áll. Igaz, lehet inni, de kulturáltan és mértékkel, nem részegségig. A hagyomány része, hogy a résztvevők vigyázzanak arra, hogy az esemény jókedvűen, énekelve együtt töltött idő megmaradjon. Ezekből a diákhagyományokból alakult ki hazánkban a ballagási szokások: a ballagási nóták és a szalagavató.
A szakestélyeken és az egyéb rendezvényeken, így a szalamanderen is az összetartozás jelképei a diákdalok és az egyenruhák. Selmecbányán mindenki viseletet öltött, a Szalamander a hagyományosan kialakult zubbonyok:Auffok, Waldenek és Grubenek felvonulása is volt.
A lengyel Belchatówi Barnaszénbánya és Erőmű Zrt. viselete volt a legdíszesebb.
Selmecbányai szalamander felvonulás:
A legenda szerint egy Sebenitz nevű pásztor a sziklákon legeltette nyáját, amikor két gyíkot vett észre (szalamandra). A gyíkok hátán, vagy másik változat szerint a gyíkok helyén ezüst és arany por csillogott. Ezek a gyíkok mutatták meg az ezüst- és aranylelőhelyeket. Évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak Selmecbánya közelében. A város német és magyar nevét a pásztor nevéről kapta: Schemnitz és Selmec. A szalamandrák a város régi címereiben is megtalálhatóak.
Selmecbányán 1935-ben határozták el a város vezetői a régi bányászhagyományok újraélesztését. Eleinte tízévente,1991-től kezdve pedig már évente, minden év szeptemberének első péntekén rendeznek „Szalamander ünnepségeket”. A kétnapos esemény fénypontja a szalamandermenet, de számos kísérőrendezvény is kapcsolódik hozzá. Az ünnepség bevezető eseménye a Szent Katalin templomban rendezett ökumenikus istentisztelet. A találkozón résztvevő csoportok, valamint a bányász társszervezetek vezetői számára a város polgármestere minden alkalommal fogadást ad. Elmaradhatatlan részei a találkozónak az emléktáblák koszorúzása a bányászattörténeti konferencia, kiállítások, illetve ásványbörze is. A csoportok bejárják a bányászati skanzent, megtekintik a város nevezetességeit, kirándulnak a városkörnyékén. Természetesen az utolsó mozzanat mindig egy sörrel kísért szakestély.
Jó szerencsét!
Mészáros Péter
alias: PEPE
Források:
Vezetéknév, Keresztnév (Kiadás éve): Kiadvány címe. Kiadó neve, Kiadás helye.
[szerző vagy szerkesztő neve, utóbbi esetben „(szerk.)” megjegyzés]
[Kiadó neve lehet szervezet is, aki pl. a szórólapot kiadja]
[Kiadás helye a nyomtatás helyét jelenti, ez a tájékoztatókon is szerepelni szokott, ha nem, hagyd ki.]
Ajánlott információk:
https://www.youtube.com/watch?v=_lZsOzU-J5s