Rejtett megtakarítási lehetőségeink a termelésben – ki gondolná?

A 2015. évi LVII törvény az energiahatékonyságról módosítása életbe lépett 2021. január 1-én azzal a céllal, hogy az EU erre vonatkozó irányelveinek szellemében felgyorsítsa a hazai ipar alkalmazkodását a korszerű energiaszemlélethez.

Az Ön sűrített levegős rendszerében található 20-30% megtakarítási potenciál?

Az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikai célkitűzése az elmúlt években a körforgásos gazdaság irányába mozdult el. Napjainkban az elsődleges erőforrásokból, nyersanyagokból állítják elő a termékeket, melyek használat után hulladékká válnak. Az energiagazdálkodás is így működött, a megtermelt energiát hagyományos módon használtuk. Az EU-ban ez a szemlélet megváltozott, átalakult, az erőforrások nem fenntartható hasznosítása egyszerre okoz környezeti károkat és gazdasági kockázatokat is jelent. Az iparban felismerték, hogy üzleti szempontból mennyire fontos az erőforrás-termelékenység javítása, ennek köszönhetően olyan EU-s szakpolitikai célok kerülnek közelebb a megoldáshoz, mint az energiahatékonyság javítása.

Inkább megtakarítaná a feleslegesen elpazarolt energiát?

A kormányzati politika is erre törekszik, ösztönzi a céltudatos energiagazdálkodást.

A 2015. évi LVII törvény az energiahatékonyságról módosítása életbe lépett 2021. január 1-én azzal a céllal, hogy az EU erre vonatkozó irányelveinek szellemében felgyorsítsa a hazai ipar alkalmazkodását a korszerű energiaszemlélethez. Gazdasági-, pénzügyi előnyökkel is jár a megtakarítás a vállalatoknak a korszerűsítéshez szükséges ráfordítások különféle konstrukciókban megjelenő ösztönzése által, melyeket a részletszabályok tartalmaznak.

A sűrített levegős rendszerek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak a termelő vállalatoknál

Érdemes tehát fontolóra venni a rendszer korszerűsítését, hiszen azzal az energiahatékonyság javításán túlmenően üzembiztonságot és versenyelőnyt szerezhetünk a vállalkozásnak.

Hogyan kezdjük? Egyszerű és vállalható; állapotfelmérésre van szükség annak megítélésére, hogy van-e és mennyi megtakarítási potenciál a rendszerünkben. Az 5-8 évesnél újabb rendszereknél szerencsés esetben az a megállapítás is előfordul, hogy az egész rendszer olyan jó állapotban üzemel és a gyártási technológia levegőigényével oly mértékben összhangban van, hogy nincs szükség beavatkozásra, az energiahatékonyság optimális szinten van. Ennek az irigylésre méltó cégnek a vezetője büszkén teheti ki irodája falára a bekeretezett szakvéleményt jelezve, hogy sűrített levegő ellátó rendszere megfelel a kor legmagasabb követelményeinek.

Az esetek többsége azonban sajnos nem ilyen. Magyarország nem véletlenül tartozik a GDP arányosan magas energiafogyasztók köréhez. A sűrített levegős rendszerek sajátossága, hogy nagy értékű, hosszú élettartamú berendezésekből áll. Ezek azonban életük folyamán gondos, szakszerű karbantartást igényelnek annak érdekében, hogy üzembiztosan szolgálják a termelést. Hatásfokuk ezzel együtt romolhat, ami nem csak az ellátás költségeiben, és a sűrített levegő minőségromlásában jelentkezhet, de szinte biztosan az áramfogyasztásban is.

Az állapotfelmérés jegyzőkönyve részletességétől és szakszerűségétől függően 10-20%-os megközelítésben képes megmutatni, milyen mértékű megtakarítási potenciál van a rendszerben. Ez a potenciál tartaléknak is tekinthető, hiszen egy tervezett kapacitásbővítésnél érdemes figyelembe venni, hogy további berendezések beállításával egyenértékű lehet a meglévők optimalizálása útján elérni a célt.

Lássuk tehát, miből tevődik össze a megtakarítási potenciál:

  • Kompresszorok optimális vezérlése, a termelési igényekhez igazítása
  • A léghálózat átalakítása, a régi szennyezett csövek cseréje, a technológia változásaihoz történő igazítása, stb.
  • Hulladékhő hasznosítása a lehetőségek függvényében
  • Kompresszorok cseréje, a nyomástartományok elválasztása, stb.
  • A műszakoknak, termelő szigeteknek megfelelő vezérlés kialakítása
  • Távfelügyelet a folyamatos követhetőség érdekében, stb.

Ezek között a beavatkozási-, energetika-javítási lehetőségek között vannak olcsóbbak és költségesebbek. A szokásos megtérülési idő az esetek többségében jóval 4 év alatt van a mai energiaárak mellett. Azzal viszont számolni érdemes, hogy az energiaárak emelkedni fognak az általános világpiaci trendeken túlmenően az új szabályozás túlfogyasztást büntető szemlélete következtében is. Így aztán akkor is jól gazdálkodunk, ha kellő forrás hiányában több lépésben, fokozatosan célozzuk meg a rendszerünk ideális állapotát. Ez jobb, mint a semmi, még akkor is, ha nem olyan gazdaságos és nem azonnal hozza meg a legnagyobb megtakarítást.

Szerencsére a piac bőven kínál olyan pénzügyi megoldásokat, melyek segítségével mindenki meg tudja oldani mindazon beavatkozások, esetleg beruházások finanszírozását, mellyel eleget tehet saját hosszútávú eredményességét és versenyképességét szolgáló sűrített levegős termelési infrastruktúrája korszerűsítésének.

Ha közelebbről megnézzük a magyar ipar történetét a múlt század második felétől, azt láthatjuk, hogy a cégek többsége két nagyobb csoportba sorolható: a privatizáció folyamatában magántulajdonba került kapacitásokra épülőkre és a külföldiek magyarországi beruházásaira.

Előbbieknél jellemző, hogy szűkös forrásaikat a termelő technológia fejlesztésére koncentrálták és a kiszolgáló infrastruktúra részét képező sűrített levegős rendszerekre már nem jutott kellő figyelem. A növekedésüket legjobb esetben újabb kompresszorok beállításával követték, de a levegőkezelő és léghálózati elemek már nem kaptak figyelmet. Ezeknél a cégeknél gyakran fordul elő, hogy a kompresszorok túlkapacitással vannak méretezve és felesleges energiát pumpálnak a nagy ellenállású, korszerűtlen elrendezésű, erősen szivárgó léghálózatba. Nyilvánvaló pazarlás!

Azoknál a külföldi tulajdoni hátterű vállalkozásoknál, ahol a gyártás-kihelyezés volt a kiinduló szempont, gyakran használt berendezéseket helyeznek a magyarországi helyszínre. Sok ilyen esetben nem biztosított a berendezések kellő illesztése és hangolása az új körülményekhez, így adódhat túlfogyasztás a rendszerben. Érdemes felülvizsgálni.

A hazai ipari kultúra színvonala folyamatosan emelkedik. Ez jó. Egyetemeink, képzési intézményeink és az oktatási kormányzat nagy figyelmet fordítanak a kor követelményeinek szem előtt tartására amikor a jövő fiatal szakembereit készítik fel az életre. A korszerű technikai- és technológiai tudásátadás fő területei előtérbe kerültek az ipari infrastruktúra ismereteivel szemben, és a sűrített levegő területe különösen háttérben van. Kevés a jó szakember. Ma már egy nagyvállalat sem engedheti meg magának, hogy specialistát alkalmazzon erre a különösen energiaigényes nagyfogyasztó szakterületre. Szerencsére a specializáció képes megoldani a helyzetet; egyes patinás szakcégek elláthatják az igényeket, ha partnerekre találnak előrelátó cégvezetőkben.

A sűrített levegős rendszerek optimalizálása nem naponta esedékes feladat. Korszerű távfelügyelet mellett a napi működőképesség, üzembiztosság fenntartása jó szerviz-szerződésekkel biztosítható.

A rendszerek korszerűsítése sokkal ritkábban időszerű. Ha egyszer hozzáigazítottuk és energetikailag is optimalizáltuk a rendszert a pillanatnyi termelési igényekhez, akkor egy évenkénti ellenőrző felülvizsgálat biztosítja a későbbiekben a veszteségeink, indokolatlan többletköltségeink alacsony szinten tartását. Átfogó beavatkozásra csak a termelő technológia nagyobb arányú változtatása esetén lehet szükség. Ezt ilyenkor mindig érdemes beiktatni, mert nem egyértelmű, hogy kialakítunk-e jelentős többletfogyasztást az új struktúrában.

Támogassa a GTE-t
Adója 1%-ával!

A 75 éves múltra visszatekintő GTE elkötelezett
a magyar műszaki tudományok fejlesztése iránt.

Adószám:
19815682-2-42
kÖSZÖNJÜK!