A GTE Gépjármű Szakosztálya – a társrendező Magyar Buszgyártók Szövetsége (MABUSZ) közreműködésével – egy év kihagyás után, nagy érdeklődés mellett, 2021. október 14-én rendezte meg az 51. Busztanácskozást. A rendezvényre a terem adottságai miatt 80 résztvevő jelentkezését tudtuk elfogadni. Sajnos több jelentkezést vissza kellett utasítani, amiért elnézést kérünk.
Takács János, a GTE elnöke bevezetőjében egyrészt az autóbuszpark megújítására tett erőfeszítéseknek tulajdonította a nagy érdeklődést, másrészt annak, hogy az autóbuszok hajtáslánca napjainkban, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gyökeresen átalakul. Az egyértelmű, hogy az elektromos hajtás válik meghatározóvá, az viszont nyitott, hogy az elektromos energiát döntően akkumulátorok, külső források, energiacellák, vagy ezek kombinációi szolgáltatják majd.
Vincze-Pap Sándor, a MABUSZ elnöke köszöntőjében a hazai autóbuszgyártás és azon belül is a hazai elektromosbusz fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. A tavalyelőtti buszgyártási számokat nem haladtuk meg tavaly, de a fejlesztések folytatódtak. Szorgalmazta, hogy minél több mérnökirodát és fejlesztésekkel foglalkozó kisvállalkozást vonjanak be a buszgyártók a fejlesztéseikbe. Szerinte a hazai buszgyártás igazi áttörését az fogja jelezni, ha már exportálni is képesek leszünk buszokat.
A délelőtti plenáris ülésen több ipar- és közlekedéspolitikai szempontból érdekes előadás hangzott el. Kiemelkedett Palkovics László ITM miniszter előadása, aki a hazai autóbusz ipar és -közlekedés kérdéseit tágabb összefüggésben vizsgálva elmondta, hogy a kormányzat kiemelten kezeli az autóbusz park megújításának kérdését és támogatásáról biztosította, fejlesztésre bíztatta a hazai gyártókat. Hangsúlyozta, hogy a vasúti közlekedés fejlesztése nem az autóbusz közlekedés háttérbe szorulását jelenti, a cél a két nagy közösségi közlekedési ágazat ésszerű, hatékony és egymást kiegészítő együttműködése. Az előadás vetített anyaga itt tekinthető meg.
A plenáris ülésen előadást tartott Nagy Attila József, a MÁV-Volán csoporthoz tartozó Volánbusz Zrt. főigazgatója, aki – összhangban a fentiekkel – a vasúti és közúti személyszállítás párhuzamos fejlesztésének fontosságát, a technikai feltételeken túl a menetrendek és tarifarendszerek összehangolását emelte ki. Tarsoly András, a BKK közlekedésszervezési vezetője a Budapestet és agglomerációját érintő kérdéseket taglalta. Szedlmajer László vezérigazgató-helyettes a BKV törekvéseiről és gondjairól beszélt. Elmondta, hogy a BKV autóbusz üzletágát nagyban terheli a metró felújítása. Támogatják az alternatív hajtás bevezetését, jelenleg is üzemeltetnek elektromos és gázüzemű buszokat. Másfelől azonban a metrópótló járatok kapacitás igénye miatt 2023-ig aligha tudják kivonni a forgalomból az évtizedek óta üzemelő, túlhaladott technológiát képviselő járműveket.
A résztvevők nagy örömére itt került szakmai bemutatásra a Kravtex Kft. új autóbusza, a Credobus Econell 18 Next. A hosszú idő óta első magyar gyártású csuklós autóbusz magán hordja a márka jellegzetességeit: a gazdaságos üzemet és nagy befogadó képességet biztosító alacsony saját tömeget, a környezetbarát Diesel-motoros meghajtást és a korszerű külső-belső formát. Szombath Imre bejelentette, hogy már dolgoznak az elektromos hajtású autóbusz fejlesztésén. A csuklós busz szakmai ismertetését sajtóbemutató követte.
A szorosan vett autóbuszos témákat jól egészítette ki Bárdos Krisztina, a GTE ügyvezető igazgatója, aki elmondta, hogy a hagyományos tevékenységek és értékek megtartása mellett a GTE törekvése a kapcsolatok erősítése a vállalatokkal, belföldi és nemzetközi szervezetekkel és olyan, elsősorban pályázati projektekben való részvétel, amelyekben a fiatal szakemberek is megtalálják a számukra vonzó egyesületi munkát.
A kora délutáni szakmai szekcióban a legnagyobb hazai gyártók mellett a népszerű külföldi gyártók (Mercedes, MAN) képviselőinek előadásai is szerepeltek. A cégek kínálatában az alternatív hajtású típusok is megtalálhatók, magyarországi bemutatásuk megtörtént. Balogh Gábor a BYD elektromos autóbusz üzemi energetikai paramétereit ismertette. A BYD már a hazai piacon is sikereket ér el az értékesítésben. Tankó Zoltán az Ikarus Járműtechnika Kft. új elektromos hajtású autóbuszát mutatta be hangsúlyozva, hogy bár a hajtott hátsó tengely Kínából származik, maga az autóbusz hazai fejlesztés eredménye. A szekciót a Trigon Electronica Kft. és a BME közös projektben fejlesztett, hibrid hajtásról szóló beszámolója zárta.
Sajnálatos, hogy az Inter Tan-Ker csoport nem képviseltette magát a Tanácskozáson, pedig fejlesztési eredményei, gyártási tevékenysége és a városi közösségi közlekedésben több városban betöltött szerepe okán mindenképpen helye lett volna a programban.
Az utolsó szekcióban Széll Péter a Knorr-Bremse elektromos hajtáshoz illeszkedő részegységeit ismertette. Diósy Miklós a hibrid és elektromos hajtású járművek karbantartásának a hagyományostól eltérő jellegzetességeire és szakember képzési igényére hívta fel a figyelmet.
Az utolsó két előadás az önvezető járművekkel foglalkozott. Tóth Bálint (TÜV Rheinland-KTI Kft.) egy alacsony sebességű, automatizált minibusz vizsgálatát ismertette. Török Árpád (BME) a magasan automatizált járműrendszerek kiber-biztonságáról tartott előadást bemutatva, hogy ezeknek a rendszereknek a nem kívánt beavatkozásokkal szembeni sérülékenysége kihat a közlekedésbiztonságra is.
A Tanácskozás iránti érdeklődés bebizonyította, hogy erre a rendezvényre továbbra is szükség van, sőt igény mutatkozik egyes részkérdések részletekbe menő megvitatására, amihez a GTE kész semleges szakmai fórumot biztosítani.
Budapest, 2021. október 19.
Voith András