Korróziós Szakosztály

Az 1949-ben alakuló GTE Technológiai szakosztályában a korróziós szakemberek egy külön szakbizottságban tömörültek. A korrózióvédelem fontossága azonban az egész gépipar területén, sőt az egyéb iparágakban (bányászat, kohászat, mezőgazdaság, gyógyszeripar) is egyre jobban megnövekedett, ezért már három év után önálló szakosztállyá vált ez a szakmai terület, a korrózióvédelem. Időközben – a vegyipar korróziós problémáinak megoldására – a Magyar Kémikusok Egyesületében is megalakult egy korróziós szakosztály. A párhuzamosság elkerülése végett az a megállapodás született, hogy a szakemberek az MKE-ben inkább a korrózióvédő anyagok (festék, műanyag) gyártási gondjaival, a GTE-ben inkább a felhordási-technológiákkal (felületelőkészítés, festés, galvanizálás stb.) foglalkozzanak.
A Szakosztály jelenlegi titkára Lambertus Zsolt.

Főbb tevékenységek, leírás

A szakosztály önállóvá válásakor három szakbizottság alakult: a Festékek és Egyéb Szervesbevonatok-, a Galván- és az Átmeneti korrózióvédelem szakbizottság. Később tovább bővült a szakosztály a Vizügyi szakbizottsággal és egy ideig Zománcbevonatok- és Tüzifém szakbizottság is működött. Ez utóbbi két szakbizottság alkotta a később megalakult önálló szervezetek, a Magyar Zománcipari Egyesület és Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége vezetését.

A szakosztályt megalakulásától kezdve hathatósan segítette Prockl László, a GTE főtitkárhelyettese. Az 50-es években a magyar iparban nagyon gyorsan megmutatkozott, hogy a korrózióvédelem terén súlyos problémák vannak a felvitel-technológiai berendezések korszerűségével és a kivitelezők szakmai felkészültségével. Ezért a szakosztály tagjai megkezdték a szakmunkásképző- és továbbképző tanfolyamok szervezését, aminek szükségességét bizonyította, hogy volt olyan év, amikor 4-5 ilyen tanfolyamot is tartottunk, jelentős részvétellel. E mellett a szakosztály tagjai részt vállaltak a mérnök-továbbképzésben és kezdeményezői, majd előadói voltak a korróziós szakmérnök képzésnek is.


Jelentősek voltak a Gép, a Gépgyártástechnológia folyóiratban megjelenő cikkek. Szakmai zsűrizést követően, a szakosztály rendszeresen megjelentetett technológiai lapokat a Gépgyártástechnológia mellékleteként, amelyekben a legfontosabb felületvédelmi (felületelőkészítés, festés, galvanizálás, átmeneti korrózióvédő anyagok stb.) technológiák előírásait közölték.


Az OMFB-n belül 1961-ben megalakult önálló Korróziós Állandó Bizottság (az ún. KÁB-Iroda) feladata volt az országos korróziós problémák megoldásának koordinálása. A szakosztály tagjai e munkákból is kivették részüket.


A szakosztály tagjai közreműködtek a Magyar Szabványügyi Hivatal Korróziós osztályának megalakulásában és részt vettek az ÁGTI önálló korróziós szabványközpontjának munkájában.


A szakosztály már a 60-as évek elején kezdte kiépíteni nemzetközi kapcsolatait. Először a lengyel, a csehszlovák és a keletnémet szakmai egyesületekkel, majd a 60-as években a nyugat-német és az osztrák korróziós – ezen belül is főleg a galvanizálással foglalkozó – egyesületekkel alakítottak ki élénk, gyümölcsöző kapcsolatot. Ez elsősorban a különböző szakmai programokon, konferenciákon való kölcsönös részvételt jelentette. 1965-ben az Európai Korróziós Szövetségnek tagja lett a GTE Korróziós szakosztálya is, ahol szakosztályunk titkára nemcsak a választmány tagja, de a Tudományos és Technológiai Tanácsnak is tagjává választották.


Az oktatás és szabványosítás mellett jelentős munka folyt a hazai- és nemzetközi konferenciák szervezése terén. Az első ilyen sikeres rendezvény 1958-ban volt: Budapesti Korróziós Hetek elnevezéssel. Ezt követően 2-3 évenként számos, galvanizálással vagy festéssel kapcsolatos nemzetközi részvételű konferenciát szervezett a szakosztály. Az Európai Korróziós Szövetség elismerésként, többször kérte fel a szakosztályt EUROCORR konferencia rendezésére.


Az utóbbi években bekövetkezett politikai változások és gazdasági átalakulások eredményeként számos szervezet alakult, amelyek a korrózióvédelem egyes részterületein kezdtek tevékenykedni. Ugyanakkor jónéhány régebbi, korrózióval is foglalkozó szakosztály, szervezet megszűnt, átalakult, aminek következtében a hazai korróziós szakembergárda vészesen szétforgácsolódott. Rontotta a helyzetet az OMFB Korróziós Állandó Bizottság, majd a Korróziós Tanács, valamint a kutatóintézetek megszűnése, vagy átalakulása (pl.: NEVIKI, VASKUT, ÁGTI, ALUTERV-FKI, MÜKI stb.) is.


A korróziós szakemberek összefogására 1992-ben megalakult a HUNKOR, a Magyar Korróziós Szövetség, melynek egyik alapítója a GTE Korróziós Szakosztálya volt. A korróziós “társadalom” együttes fellépését kívánó feladatokban (oktatás, kiállítás, mint pl. a HUNGAROKORR kiállítás és konferencia stb.) együttes erővel tudtak így fellépni. Reméljük, hogy a korrózióvédelem területén végzett közös munkánk egyre hatékonyabb lesz, a gazdasági élet különböző területein sikerül csökkenteni a korróziós károkat.


A Korróziós Szakosztály sikeresen folytatja az 1986 óta havonta – újabban már csak 2-3 havonta – megjelenő KORINFORM Tájékoztató összeállítását és szétküldését azon GTE és HUNKOR tagok számára, akik a korrózióvédelem területén dolgoznak, ill. érdeklődnek a legújabb fejlesztési eredmények iránt. A szakma elismeréseként a HUNGAROKORR 97 pályázaton e tájékoztató elismerő oklevelet kapott. A KORINFORM igyekszik még ma is töretlenül valamennyi hazai (és néha külföldi) korróziós tárgyú rendezvényről tájékoztatni a kollégákat.


A Korróziós szakosztály létszáma korábban meghaladta a 400 főt, jelenleg 270 fő regisztrált taggal rendelkezünk. A szakosztályi, szakbizottsági rendezvények, klubnapok látogatottsága elég változó, átlagosan 30-40 fő. A szakosztály jelenlegi vezetése bízik abban, hogy nemcsak múltja, de jövője is van ennek a szakterületnek.


Ezért alakította ki a szakosztály jövőbeli céljait is, amelyek a következők:

  • a GTE Korróziós Szakosztály aktív létszámának megtartása, növelése,
  • a szakterületünkön dolgozó fiatalok bevonása a GTE Korróziós Szakosztály eredményes munkájába,
  • hatékony segítségadás minden korrózióvédelemmel foglalkozó számára,
  • további nyitás a GTE más szakosztályai, területi szervezetei felé,
  • a korrózióvédelem valamennyi szakterületén, az Európához való csatlakozás elősegítése céljából, további eredményes együttműködés, a hazai- és külföldi korrózió-védelmi szervezetekkel.

Nemzetközi kapcsolatok:

  • Österreichische Gesellschaft für Oberflächentechnik (ÖGO)
  • Deutsche Gesellschaft für Galvano- und Oberflächentechnik e.V.
  • Deutsche Forschungsgesellschaft für Oberflächenbehandlung e.V.
  • Europäische Föderation Korrosion DECHEMA e.V.
  • NACE INTERNATIONAL Informing the World on Corrosion Control

Büszkeségeink

Egyesületi Aranyérem

Nincs díjazott

Bánki Donát Díj

Deméndy Miklós
1969
Dr. Haskó Ferenc
1974
Dr. Nemes Katalin
1996
Pellérdy Imre
1995
Stráner György
1990
Dr. Tajthy Károly
1980

Pattantyús Ábrahám Géza Díj

Nincs díjazott

Terplán Zénó Díj

Nincs díjazott

Technika Fejlesztéséért Díj

Dr. Bányász István
1976
Dr. Berecz Endre
1994
Dr. Bod Magdolna
1988
Dr. Csokán Pál
1980
Erdős Elemér
1975
Erdős György
1981
Farkas Tibor
1976
Felcser Béla
1979
Haskó Ferenc
1969
Horváthné Dr. Fantó Erika
1998
Jeney Iván
1980, 1986
Jókai Alajos
1984
Karl Imre
1971, 1996
Lambertus Zsolt
1979
Dr. Nagy Róbert
1985
Dr. Nemes Katalin
1981, 1993
Pallanek Jenő
1975
Pallós Gábor
1977
Pellérdy Imre
1988
Rovó András
1973
Sághy Tivadarné
1982
Dr. Schönweitz Tivadar
1988
Somlay Tibor
1976
Stráner György
1974
Szerecz János
1985
Dr. Szijártó Anna
1976
Dr. Szilvási Sándor
1978
Dr. Szobor Albertné
1977
Dr. Tajthy Károly
1974, 1995, 1998
Dr. Tálas Andrásné
1980, 1998
Varga Sándor
1978
Várkonyi Viktor
1978, 1994
Dr. Vértes György
1996
Dr. Zakar András
1983

Műszaki Irodalmi Díj

Dr. Haskó Ferenc
1982

Tiszteleti Tag

Dr. Tajthy Károly
1997