Korróziós Szakosztály

A szakosztály önállóvá válásakor három szakbizottság alakult: a Festékek és Egyéb Szervesbevonatok-, a Galván- és az Átmeneti korrózióvédelem szakbizottság. Később tovább bővült a szakosztály a Vizügyi szakbizottsággal és egy ideig Zománcbevonatok- és Tüzifém szakbizottság is működött. Ez utóbbi két szakbizottság alkotta a később megalakult önálló szervezetek, a Magyar Zománcipari Egyesület és Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége vezetését.

A szakosztályt megalakulásától kezdve hathatósan segítette Prockl László, a GTE főtitkárhelyettese. Az 50-es években a magyar iparban nagyon gyorsan megmutatkozott, hogy a korrózióvédelem terén súlyos problémák vannak a felvitel-technológiai berendezések korszerűségével és a kivitelezők szakmai felkészültségével. Ezért a szakosztály tagjai megkezdték a szakmunkásképző- és továbbképző tanfolyamok szervezését, aminek szükségességét bizonyította, hogy volt olyan év, amikor 4-5 ilyen tanfolyamot is tartottunk, jelentős részvétellel. E mellett a szakosztály tagjai részt vállaltak a mérnök-továbbképzésben és kezdeményezői, majd előadói voltak a korróziós szakmérnök képzésnek is.

Jelentősek voltak a Gép, a Gépgyártástechnológia folyóiratban megjelenő cikkek. Szakmai zsűrizést követően, a szakosztály rendszeresen megjelentetett technológiai lapokat a Gépgyártástechnológia mellékleteként, amelyekben a legfontosabb felületvédelmi (felületelőkészítés, festés, galvanizálás, átmeneti korrózióvédő anyagok stb.) technológiák előírásait közölték.

Az OMFB-n belül 1961-ben megalakult önálló Korróziós Állandó Bizottság (az ún. KÁB-Iroda) feladata volt az országos korróziós problémák megoldásának koordinálása. A szakosztály tagjai e munkákból is kivették részüket.

A szakosztály tagjai közreműködtek a Magyar Szabványügyi Hivatal Korróziós osztályának megalakulásában és részt vettek az ÁGTI önálló korróziós szabványközpontjának munkájában.

A szakosztály már a 60-as évek elején kezdte kiépíteni nemzetközi kapcsolatait. Először a lengyel, a csehszlovák és a keletnémet szakmai egyesületekkel, majd a 60-as években a nyugat-német és az osztrák korróziós – ezen belül is főleg a galvanizálással foglalkozó – egyesületekkel alakítottak ki élénk, gyümölcsöző kapcsolatot. Ez elsősorban a különböző szakmai programokon, konferenciákon való kölcsönös részvételt jelentette. 1965-ben az Európai Korróziós Szövetségnek tagja lett a GTE Korróziós szakosztálya is, ahol szakosztályunk titkára nemcsak a választmány tagja, de a Tudományos és Technológiai Tanácsnak is tagjává választották.

Az oktatás és szabványosítás mellett jelentős munka folyt a hazai- és nemzetközi konferenciák szervezése terén. Az első ilyen sikeres rendezvény 1958-ban volt: Budapesti Korróziós Hetek elnevezéssel. Ezt követően 2-3 évenként számos, galvanizálással vagy festéssel kapcsolatos nemzetközi részvételű konferenciát szervezett a szakosztály. Az Európai Korróziós Szövetség elismerésként, többször kérte fel a szakosztályt EUROCORR konferencia rendezésére.

Az utóbbi években bekövetkezett politikai változások és gazdasági átalakulások eredményeként számos szervezet alakult, amelyek a korrózióvédelem egyes részterületein kezdtek tevékenykedni. Ugyanakkor jónéhány régebbi, korrózióval is foglalkozó szakosztály, szervezet megszűnt, átalakult, aminek következtében a hazai korróziós szakembergárda vészesen szétforgácsolódott. Rontotta a helyzetet az OMFB Korróziós Állandó Bizottság, majd a Korróziós Tanács, valamint a kutatóintézetek megszűnése, vagy átalakulása (pl.: NEVIKI, VASKUT, ÁGTI, ALUTERV-FKI, MÜKI stb.) is.

A korróziós szakemberek összefogására 1992-ben megalakult a HUNKOR, a Magyar Korróziós Szövetség, melynek egyik alapítója a GTE Korróziós Szakosztálya volt. A korróziós „társadalom” együttes fellépését kívánó feladatokban (oktatás, kiállítás, mint pl. a HUNGAROKORR kiállítás és konferencia stb.) együttes erővel tudtak így fellépni. Reméljük, hogy a korrózióvédelem területén végzett közös munkánk egyre hatékonyabb lesz, a gazdasági élet különböző területein sikerül csökkenteni a korróziós károkat.

A Korróziós Szakosztály sikeresen folytatja az 1986 óta havonta – újabban már csak 2-3 havonta – megjelenő KORINFORM Tájékoztató összeállítását és szétküldését azon GTE és HUNKOR tagok számára, akik a korrózióvédelem területén dolgoznak, ill. érdeklődnek a legújabb fejlesztési eredmények iránt. A szakma elismeréseként a HUNGAROKORR 97 pályázaton e tájékoztató elismerő oklevelet kapott. A KORINFORM igyekszik még ma is töretlenül valamennyi hazai (és néha külföldi) korróziós tárgyú rendezvényről tájékoztatni a kollégákat.

A Korróziós szakosztály létszáma korábban meghaladta a 400 főt, jelenleg 270 fő regisztrált taggal rendelkezünk. A szakosztályi, szakbizottsági rendezvények, klubnapok látogatottsága elég változó, átlagosan 30-40 fő. A szakosztály jelenlegi vezetése bízik abban, hogy nemcsak múltja, de jövője is van ennek a szakterületnek.

Ezért alakította ki a szakosztály jövőbeli céljait is, amelyek a következők:

• a GTE Korróziós Szakosztály aktív létszámának megtartása, növelése,
• a szakterületünkön dolgozó fiatalok bevonása a GTE Korróziós Szakosztály eredményes munkájába,
• hatékony segítségadás minden korrózióvédelemmel foglalkozó számára,
• további nyitás a GTE más szakosztályai, területi szervezetei felé,
• a korrózióvédelem valamennyi szakterületén, az Európához való csatlakozás elősegítése céljából, további eredményes együttműködés, a hazai- és külföldi korrózió-védelmi szervezetekkel.

Nemzetközi kapcsolatok:

• Österreichische Gesellschaft für Oberflächentechnik (ÖGO)
• Deutsche Gesellschaft für Galvano- und Oberflächentechnik e.V.
• Deutsche Forschungsgesellschaft für Oberflächenbehandlung e.V.
• Europäische Föderation Korrosion DECHEMA e.V.
• NACE INTERNATIONAL Informing the World on Corrosion Control