Anyagvizsgáló Szakosztály
Az Anyagvizsgáló Szakosztály 1957-ben vált önálló szervezetté.
A Szakosztály jelenlegi elnöke Dr. Borbás Lajos, titkára Mészöly Zsófia.
Főbb tevékenységek, leírás
A honi anyagvizsgálatban dolgozó szakemberek azonban sokkal korábban kialakították társadalmi szervezetüket 1897. június 16-án ugyanis megtartotta a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülése az alakuló ülését, s itt deklarálta főbb célkitűzéseit, és megalkotta alapszabályát. 1914-ben már önálló szakfolyóiratot is kiadott Anyagvizsgálók Közlönye néven. Az Egyesület a II. Világháborúig tudott működni. A világháború után, 1948. június 20-29. között megrendezett Műszaki Értelmiségi Hét szervezői között ismét ott található a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete és a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet. E szervezetek a záró ülésen 1948. június 29-én részt vettek a MTESZ megalakításában. Jóllehet a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete részt vett a MTESZ megalakításában, de nem lett annak tagja, s lassan elsorvadt majd megszűnt. Amikor 1949. február 19-én, a MTESZ-en belül a GTE megalakult, az anyagvizsgáló szakcsoport a Technológiai Osztályon belül folytatta munkáját, s a jelzett időpontban vált önálló osztállyá.
Főbb tevékenységi körök: az Anyagvizsgáló Szakosztály alapvető célja megalakulásától kezdve az, hogy társadalmi úton elősegítse
- a korszerű anyagvizsgálati módszerek hazai elterjedését;
- az új tudományos eredmények ipari alkalmazását a gyártmány-, technológia-, és minőségfejlesztésben;
- a vizsgálati és az alapszabványok korszerűsítését, új szabványok kidolgozását, illetve a nemzetközi szabványok honosítását;
- az anyagvizsgálati szakemberek különböző szintű képzését és továbbképzését;
- a hazai gyártású anyagvizsgáló berendezések, készülékek gyártmányfejlesztését,
- napjainkban pedig szakembereink gyors csatlakozását az Európai Unióhoz.
E tevékenysége során a Szakosztály céljai elérése érdekében rendszeresen szervez hazai és nemzetközi részvétellel szakmai összejöveteleket, továbbképzéseket. Szoros együttműködést tartva fenn a hazai és nemzetközi társszervezetekkel, az anyagvizsgáló berendezések, eszközök gyártóival, forgalmazóival.
A Szakosztály a munkáját a szakmai specializálódásnak megfelelően szakbizottságokba szerveződve végezte, illetve végzi:
- Színképelemző szakbizottság 1957-1994
- Roncsolásmentes anyagvizsgálók szakbizottság 1957-
- Átvevő mérnökök és technikusok szakbizottság 1958-1963
- Mechanikai anyagvizsgálók szakbizottság 1957-1971
- Anyagszerkezettani szakbizottság 1971-
- Fémtani és mechanikai szakbizottság 1971-
- Feszültségvizsgáló szakbizottság 1970-
- Nukleáris gépészeti szakbizottság 1972-1977
A felsorolásból is látható, hogy napjainkban is a szakosztály három szakbizottsággal dolgozik.
Nemzetközi kapcsolatok:
- ICNDT – International Council of Non Destructive Testing (Nemzetközi Roncsolásmentes Anyagvizsgáló Tanács): a GTE 1970 óta tagja, a Szakosztály Roncsolásmentes Szakbizottságán keresztül. A részvételük eredményeként a hazai szakemberek (R1, R2, U1, U2) olyan nemzetközi személyzet tanúsítási rendszerbe illeszkedő oktatásban részesülhetnek, amely kölcsönös elismerést biztosít számukra.
- ECNDT – European Council of Non Destructiv Testing (Európai Roncsolásmentes Anyagvizsgáló Tanács)
- EFNDT – European Federation of Non Destructive Testing (Európai Roncsolásmentes Anyagvizsgálók Szövetsége): a GTE 1984 óta részt vett e szervezet munkájában a Roncsolámentes Szakbizottságon keresztül, s alapító tagként az 1998-ban az ECNDT helyett megalakult EFNDT szervezetbe is belépett, de a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Szövetséggel (Marovisz) 2000 januárjában megkötött megállapodás értelmében a szavazati jogú képviselő az EFNDT-ben a Marovisz, míg az ICNDT-ben a GTE anyagvizsgáló szakosztály.
- EGF – European Group of Fracture illetve mai nevén ESIS – European Structural Integrity Society (Szerkezetek Építését Vizsgálók Európai Társasága): 1983 óta veszünk részt a szervezet munkájában a törésmechanikai szakcsoport szakemberein keresztül.
- Duna-Adria Regionális Együttműködés: a kísérleti mechanika, a feszültségvizsgálat hazai művelőinek (Feszültségvizsgáló Szakbizottság) kiemelt jelentőségű érdeme e regionális tudományos fórum létrehozása (1983), amely az osztrák, jugoszláv (horvát), cseh és szlovák, olasz illetve magyar szakemberek – mint az együttműködés alapító kezdeményezői – számára teremt lehetőséget e tudományterület eredményeinek megismerésére. A Duna-Adria Szimpóziumok évi rendszerességgel, más-más országban kerülnek megrendezésre.
A felsorolt szervezetekben való részvételünk mellett számos nemzetközi és hazai szakmai rendezvényen való részvétel és együttműködés jelzi a Szakosztály élő nemzetközi kapcsolatait.
Jelentősebb személyiségek (szakmai tekintélyek): a honi anyagvizsgálat több mint 100 éves múltja során számos nemzetközileg is elismert hazai szaktekintéllyel ismertette meg e szakma után érdeklődőket. E kiemelkedő személyiségeink felsorolása, ha teljességre törekednénk, meglehetősen hosszú lenne. Egyfajta felsorolást tartalmaznak a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete alapításának 100 éves évfordulója kapcsán szervezett emlékülés alkalmából kiadott „Anyagvizsgálat témájú közlemények” címmel megjelentett, illetve az emlékülés előadásait összefoglaló kiadványaink.