Elköltöztünk!

email cím:
jelszó: regisztráció
elfelejtett jelszó

Mosonmagyaróvári Szervezet

A megalakulás körülményei:

A GTE munkáját a mosonmagyaróvári értelmiség az Egyesület fórumain és műszaki témájú rendezvényeken keresztül ismerte meg. Így érlelődött meg a gondolat, hogy más ipari centrumok példájára Mosonmagyaróváron is célszerű kialakítani az egyesületi életet. Kedvezően befolyásolta a körülményeket, hogy a budapesti Mezőgép Szakosztállyal (melynek akkor már 10éves múltja volt) már korábban jó kapcsolat alakult ki.

 

1958 őszén a véleménykutatások összegzése és kiértékelése után mintegy 50 fő tartotta meg az alakuló ülést az akkori Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban. Ezen a gyűlésen kerültek szétosztásra a Belépési nyilatkozatok, melyek visszaigazolása, a tagkönyvek kiállítása 1959 január hóban megtörtént. Így ez szervezetünk megalakulásának időpontja.

 

Főbb tevékenységi körök:

 

A kedvező 4 évi tapasztalatok alapján 1963-ban a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár szakemberei csatlakoztak a szervezethez. 1972-ben szervezetünk az akkori Műanyagfeldolgozó és Kefegyártó Vállalat szakembereivel bővült. A fenti bázis vállalatok mellett tagjaink voltak a Lajta-Hamági Állami Gazdaságból, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemről, Városi Tűzoltó parancsnokságról és néhány kisebb vállalattól is.

 

A taglétszám és a feladatok bővülésével 1960 júliusában szakmai munkabizottságok alakultak, majd 1963-júliusában szakcsoportok jöttek létre. 1972 januárban szakosztályok alakultak. A taglétszámunk 1946-ben 121 fő, 1970-ben 204 fő, 1972-ben 323 fő, 1972-ben 486 fő, 1975-ben 506 fő, 1987-ben 418 fő, 1996-ban 135 fő, mely kis mértékben emelkedő tendenciájú. Évtizedeken át jellemző volt az 1989 évi megoszlás is, mely szerint a tagok 53%-a a Mezőgépgyárban, 38%-a a MOFÉM-ben, 8%-a a Lajtaplasztikban, 1%-a egyéb területen dolgozott.

 

1981. december 3-i egyeztető ülésen GTE Megyei koordinációs Bizottságot hoztunk létre a Győri és Soproni Szervezettel. Ennek elnöke és titkára változott a rotációs elv alapján.  Ez a tevékenység 1990-ben megszakadt. Szervezetünk mindig törekedett a vállalatokkal a kapcsolatok elmélyítésére. Az eredmények alapján kaptunk megbízást az Észak-Dunántúli Vállalati Fórum megszervezésére városunkban. Ezen aktuális témákat megvitatták a résztvevő vállalatok vezetői a GTE szervezetek vezetői, az ipari miniszterhelyettes, a Magyar Gazdasági Kamara Észak-Dunántúli Bizottságának elnöke.

 

Érdekes volt pl. a bázisvállalat alapján Szervezetünk pályázatot írt az önállóvá vált Mezőgépgyár emblémájára. Ennek győztese egyik GTE tagunk volt.

 

Nagy sikerük volt az évi taggyűlésekre meghívott előadóknak. Ilyen téma volt, pl.: Atomerőmű, a Bős-Nagymarosi vízlépcső, a világkiállítás, városfejlesztési tervek, stb.

 

Tagságunk körében mindig sikeresek voltak a tanulmányutak, pl. a 34. Szántó- Világbajnokság Ausztriában, Paksi Atomerőmű, Iparvállalatok tanulmányozása idehaza, Németországban, Cseh és Szlovák területen. Konferenciánk a bázisvállalatok profiljához alkalmazkodtak. Ilynek voltak a Számítógép Konferencia, a Baromfitartás, a Szerelésgépesítés és Tüzihorganyzás technológiára Konferencia és gyakorlati bemutató.

 

Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy 199 . 10. 11-13-án mi lehettünk a házigazdája a GTE Országos Titkári Tanácskozásának. Ez megismétlődött 1998. november 28-29-én, mi fogadhattuk az Országos Választmányt.

 

A 90-es évek rendszerváltása nem múlt el nyomtalanul Mosonmagyaróvári gazdasági cégek és a GTE szervezet életében sem, bázisvállalatainknál jelentős változások történtek.

 

A Mezőgépgyár, amely valamikor több mint 3000 főt foglalkoztatott, meghatározója volt a Mosonmagyaróvári GTE életében az. Mára a gyár jelentős részét eladták. Létszámuk 600 főre apadt, több GTE tag elkerült a gyárból (más munkahelyre vagy nyugdíjba).

 

Vogel-Noot osztrák vállalat és a Kühne közösen két Kft-t hozott létre a Mezőgépgyár telephelyén 1991 októberében. A többségi tulajdonú osztrák Vogel-Noot fő terméke évente több ezer eke, és a lemezradiátor.  Dolgozóinak, vezetőinek döntő többsége a Kühne Mezőgépgyárból került ki. A GTE városi szervezetének taglétszámának többségét ők adják. Vezetői támogatják az egyesületi munkát.

 

A MOFÉM is jelentős változáson ment át, de a hazai szerelvénygyártás központja maradt.  A "karcsúsítás" nem kímélte a GTE tagokat sem, de a cég vezetése továbbra is támogatja a GTE szervezet tevékenységét.

 

A Lajtaplasztik Ipari Vállalat olyan mértékben átalakult, hogy a GTE munka teljesen megszűnt.  Kár érte.

 

Az 1994 májusában megtartott tisztújító taggyűlésen úgy határoztunk, hogy bázisvállalati szakosztályi keretben tevékenykedünk. Így megalakult a KÜHNE szakosztály, Vogel-Noot Szakosztály, MOFÉM Szakosztály. Ezen bázisvállalatunk egyúttal jogi tagvállalatok is, akik anyagilag is támogatnak bennünket. Taglétszámunkat tekintve a Dunántúli legnagyobb szervezet a mienk. Szervezetünk vezetőségének elhatározott szándéka, hogy a következő időszakban egy hatékonyan működő GTE szervezet legyen a mienk. A korábbi hagyományokra támaszkodva ismét szerepet kapjon a város és az egyes szakmakultúrák érdekében.

 

Tevékenységünket részletesebben az 1997-ben kiadott könyvünk tartalmazza, melynek címe: GTE Mosonmagyaróvári Szervezetének története.

 

1999. szeptember 3-án tartottuk meg a vezetőségválasztó taggyűlést, ahol tagságuk 80%-ban megjelent. A megválasztott vezetőség így a tagságtól megfelelő támogatást tudhat maga mögött.

 

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK:

 

GTE EGYESÜLETI ÉREM

 

Kőhidi Ferenc                           1969

Zsolnai István                          1971

Gölöncsér Gábor 1972

Kócza András 1972

Vései László 1973

Hartai János 1974

Elek József 1974

Dohovits József 1974

Czencz József 1975

Dohovits József 1989

Horváth László 1989

Horváth Imre 1993

Dr. Mosoni Ferenc 1985

Cser János 1986

Dr. László László 1986

Koncos Nándor 1987

Dovánszki Imre 1987

Schmierer Jenő 1988

Augusztiu Ferenc 1988

Dr. Habány Eszter 1988

Gosztonyi Ferenc 1988

Dr. Zalka Ferenc 1976

Keszei József 1976

Koncos Nándor 1977

Westsik Vilmos 1988

Gasztonyi Ferenc 1979

Szilágyi Ferenc 1979

Dohovits József 1980

Czihák Ferenc 1980

Frint Gábor 1981

Nagy Mihály 1982

Kovács Sándor 1983

Baranyai Rudolf 1983

Dr. Kuroli Géza 1984

Tóth Géza I. 1984

Kovács Mihály 1984

Kassai Tibor 1996

Kovács Sándor 1996

Cser János 1997

Horváth István 1997

Székely László 1997

Tóth István 1997

Dr. Csizmazia Miklós 1993

Kocsis János 1993

Tóth István 1994

Horváth László 1994

Koncos Nándor 1994

Sándor István 1995

Vajas István 1995







VDI GEARS

10TH INTERNATIONAL CONFERENCE ON RAILWAY BOGIES AND RUNNING GEARS